Sukoró: indulhat a vizsgálat

Továbbra sem rendezett az önkormányzatok törvényességi felügyelete, az Országgyűlés így – a tegnapi szavazás kudarca után – lassan már három éve mulasztásos alkotmánysértést követ el. Létrejöhet ugyanakkor a sukorói kaszinóüzletet vizsgáló bizottság.

Kettős mérce. Pelczné Gáll Ildikó (képünkön jobbra) napirend előtt arra hívta fel a figyelmet, hogy nem értelmetlen fejlesztéseket kellene támogatnia a kormánynak, hanem magyar vállalatok bővítéseit. A fideszes képviselő példaként egy magyar csokoládégyárat és egy napelemes tetőcserépgyártót említett. A politikus a plenáris ülés megkezdése előtt az ülésterembe érkező képviselőknek és újságíróknak egy-egy nemzeti színű szalaggal átkötött csokoládét adott, amellyel arra kívánta felhívni a figyelmet, hogy a terméket gyártó magyar kft. nem jutott be a hipermarketek polcaira, a piac így beszűkült számukra. Az ülésen felszólaló Kóka János (SZDSZ) ezután kifogásolta, hogy Pelczné reklámozásra használja fel a parlament ülését. A szintén SZDSZ-es Eörsi Mátyás is kikelt magából, ügyrendi javaslattal kért szót, kezdeményezve, hogy a parlament vizsgálja meg a Házon belüli reklámozás szabályozását. Katona Béla házelnök (MSZP) reagálásban közölte: a házbizottság következő ülésén foglalkozik majd a kérdéssel. Megkerestük Eörsi Mátyást, hogy megkérdezzük tőle: vajon az nem számított-e direkt vagy bújtatott reklámnak, hogy korábban a Házban a képviselőket a Zwack Péter volt SZDSZ-es képviselő nevéhez fűződő alkoholos itallal kóstoltatták, vagy az, amikor Gyurcsány Ferenc sportminiszterként sajtótájékoztatóján saját gyártású kádkövét mutatta be. Eörsi erre azt mondta, elviekben minden reklámtevékenységet elítél a T. Ház falain vagy kormányszóvivői tájékoztató keretein belül, ám szerinte ilyen direkt marketingtevékenységgel, mint amilyet Pelczné eszközölt, még nem találkozott az Országgyűlés ülésén. (Zs. Cs.)

Miként az várható volt, nem tudta feloldani a három éve fennálló mulasztásos alkotmánysértés állapotát az Országgyűlés tegnap. A képviselők kétharmados többségének szavazata kellett volna ugyanis a helyi önkormányzatokról szóló törvény módosításához, amellyel a helyhatóságok törvényességi felügyeletéről döntöttek volna, újra jogszabályba foglalva a megyei közigazgatási hivatalokat. A kormány javaslata szerint a törvénynek már január elsejétől hatályba kellett volna lépnie, így a hivatali vezetőket a jelenlegi szakminiszter aláírásával nevezhették volna ki hat évre. Még 2006-ban a Gyurcsány-kormány döntésével szüntették meg a megyei közigazgatási hivatalokat, hogy regionalizáljanak. Az intézkedést az Alkotmánybíróság az alaptörvénnyel ellentétesnek mondta.
Cser-Palkovics András (Fidesz) kezdeményezése, hogy a tervezett sukorói kaszinóberuházással öszszefüggő ügyleteket vizsgálóbizottság nézze át, ugyanakkor megkapta a szükséges támogatást, az Országgyűlés egyhangúlag támogatta indítványát. Az ellenzéki képviselő azzal indokolta a testület létrejöttének szükségességét, hogy az ügyészség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomozást indított. A vizsgálóbizottságban Veres János volt pénzügyminiszter és Bajnai Gordon kormányfő, volt fejlesztési miniszter nem teljesen tisztázott szerepére is kitérnek majd.
Ismert, a Gyurcsány-kormány egyik utolsó döntésével kiemelt állami projektté nyilvánította a Velencei-tó partjára tervezett kaszinóvárost. Azóta kiderült, hogy a kormány már a döntés, sőt a szerencsejáték-szervezés jogának koncesszióba adására vonatkozó pályázat kiírása előtt ígéretet tett az izraeli befektetőknek az együttműködésre. (Ezen a megbeszélésen részt vett Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, Veres és Bajnai is.) A sukorói területhez egy gyanús ingatlancsere-ügylettel jutottak hozzá a befektetők, amelybe alulértékelt állami földeket és túlértékelt magáningatlanokat is bevontak.
A Ház nem vette tárgysorozatba a Fidesz és a KDNP vezetőinek törvényjavaslatát, amellyel módosították volna az önkormányzati választásokra vonatkozó szabályokat, hogy a fővárosi MSZP–SZDSZ-koalíció felbomlása után időközi választást lehessen kiírni.
Az azonnali kérdések sorában a moszkvai kereskedelmi kirendeltség korrupciógyanús értékesítése kapcsán kért szót Gruber Attila tegnap a parlamentben. A fideszes képviselő szerint a jogszabályokat áthágva értékesítette a kormány a Moszkva legelőkelőbb részén lévő ingatlant mindössze 220 ezer forintos négyzetméteráron. Gruber megjegyezte azt is, hogy az épületre zárt meghívásos pályázatot írtak ki, amelyen egy ciprusi offshore cég nyert. Az ügylet miatt egyébként hivatali visszaélés és számvitel rendjének megsértése miatt folyik nyomozás az ügyészségen. Oszkó Péter pénzügyminiszter úgy vélte, hogy az állami vagyon elodázásáról itt nem lehet beszélni, a vevőt pedig a magyar fél nemzetközi megállapodás szerint csak orosz hozzájárulással választhatta ki.
A szocialisták eközben több felszólalásban a kormány képviselőit faggatták Meggyes Tamás esztergomi polgármesterrel összefüggésben. Alexa György (MSZP) azzal gyanúsította a Fideszt, hogy „közpénzen utaztatott” tüntetőket két hete egy önkormányzati tüntetésre a Kossuth térre. Közölte, Meggyes szerinte az Esztergom városának szánt költségvetési támogatást választókörzete kis falvainak utalja át, hogy biztosítsa népszerűségét a tavaszi választásokra. Alexa egyébként azt kérdezte, hogy a kormánynak van-e lehetősége Meggyes Tamás megfékezésére. Varga Zoltán önkormányzati miniszter úgy reagált, hogy ilyen lehetőség nincsen, mivel az önkormányzatok autonómiát élveznek. Meggyes szerint az MSZP rágalmakkal próbált kriminalizálni, s szónokai a rágalmazás bűncselekményét követték el.