Szent Márton-templom Hollókőn

Hazánk 1985-ben csatlakozott az UNESCO világörökség-egyezményéhez, két évre rá három kulturális kincsünk – a budai vár a Duna-parttal és az Andrássy út, valamint Hollókő ófaluja – már a listán szerepelt. A híressé lett, egyedülállóan épen megmaradt régi hollókői falurész – 56 védett házával – az 1909. évi tűzvész után alakult ki, megőrizve a korábbi palóc építkezés stílusjegyeit és hagyományos szerkezetét. A turisztikai kiadványokból, televízióból ismert képeken mindig ott látható a község fatornyos temploma. Az idegenforgalmi látványossággá degradált épületről ezt írja a Hollókőt ismertető internetes lexikon: „közadakozásból épült 1889-ben”. Nézzük csak meg alaposabban ezt a valójában középkori műemlékünket!
A Szécsénytől 16 kilométerre délre, a Cserhát erdős hegyei közt fekvő Hollókő neve 1313-ban jelent meg első ízben egy királyi oklevélben, amely Holloukw várát a hűtlen Péter fia Miklós kezéről a Kacsics nembeli Farkas fia Tamás lublói várnagy kezére adja. A XIV. század elején a Nógrád vármegye nagy részét uraló Kacsics nemzetség Illés ágából származó Péter fiai, Péter, Mihály, Leusták, Mikó és Jákó osztoztak a vár tövében lévő jobbágyfalu birtokán, de miután Csák Máté oldalára álltak, Károly Róbert 1323-ban Szécsényi Tamásnak adta Hollókőt. Az adománylevél részletesen elbeszéli Péter fiainak árulását, leírja, minő pusztítást vitt végbe Csák Máté, és miként segítette őt a bajban Tamás vajda. Szécsényi Tamás a király bőkezű adományai révén az ország legfőbb urai közé emelkedett. Birtokain sorra alapított plébániákat és építtetett egyházakat; Hollókő kegyuraként ő építtette a falu templomát az 1320-as években Szent Márton püspök tiszteletére. A parókia 1342-ben szerepel először egyházmegyei összeírásban.
A keletelt tengelyű épület vegyes terméskőből készült, téglány formájú hajóból és négyszögletes szentélyből állt. A hajó déli oldalán most is látható két nyomott csúcsívű ablak, és megvan az egyenes záródású apszis dongaboltozata is: a mostani templom bejárata mögötti előtérben! Ugyanis az újkori renoválások során a szentély fölé emelték az ácsolt tornyot, ami által „megfordult” a templom tájolása, az oltár a nyugati hajófal elé került. Két ablakot nyitottak az északi oldalon is, a nyeregtető nyugati végét palócosan lekontyolták. Mindezek ellenére az épület a Felső-Magyarországon gyakori késő Árpád-kori egyenes záródású műemlék templomok csoportjához tartozik.
Korábban, 1987-ig szinte csak szakemberek, a néprajz és a régi építészet iránt elszántan érdeklődők számára volt ismert a kicsiny, bekötőút végén található nógrádi település, a kitüntető cím elnyerése óta már százezrek látogattak el a skanzenné vált Hollókőre. 1972 húsvétját a hollókői templom mögötti házacskában töltöttem száz forintért másodmagammal, a házinéni megvendégelt a télről megmaradt pirospaprikás kocsonyával, a kerti budi falán kukoricacsutkák lógtak papír gyanánt. Manapság a sterilen rendben tartott, csatornázott, 20–25 milliókért gazdát cserélgető házakban senki sem lakik, ajándékárus vállalkozók a tulajdonosaik. A szóban forgó idő alatt 690-ről 390-re apadt az új falurész népessége; a jövő hét végén Szent Márton búcsújára várják a látogatók seregét.