Múlt hét csütörtökön egy ideig nem volt távfűtés és meleg víz 3500 lakásban Budapest VIII. kerületében, mert a távhőrendszerre kötötték a Heim Pál Gyermekkórházat. A terveik szerint Budapestet egy összefüggő távhővezeték-gyűrűvel vennék körül. Amennyiben ez megvalósul, többé nem fordulhatnak elő ilyen leállások?
– Az ön által említett szüneteltetés oka nem a Heim Pál Gyermekkórház bekötése, hanem egy vezetéki üzemzavar volt. Az azonban tény, hogy a hiba javításával párhuzamosan kiépítették a kórház rákötési pontját is. Az üzembiztonság és a körvezeték kiépítése között pedig van összefüggés. Budapesten több egymástól független hőkörzet van. Ezeknek egy része olyan, ahol mindössze egyetlen hőforrás üzemel. A körvezeték megépítése azért lényeges, mert így egész Budapest bárhonnan ellátható lesz hővel. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a jövőben nem lesznek hibák. Azt azonban igen, hogy ezeket a hibákat nagyon rövid, néhány órás időtartam alatt meg lehet majd szüntetni, illetve minimálisra lehet szűkíteni az érintettek körét. A vezeték másik előnye a hőtermelési költségek csökkentése lesz. Egy nagy, egységes hálózat ugyanis versenyre kényszeríti a különböző hőtermelőket, hiszen megszűnik a monopolhelyzetük egy-egy ellátási körzetben.
– Mikor indulhat el ez a korszerűsítés? Összekapcsolják-e a fejlesztéseket a távhővezetékek szigetelési munkáival, amellyel jelentős energiamegtakarítás is elérhető?
– Jelenleg a beruházás előkészítése zajlik, de ki kell kérnünk a tulajdonos döntését is. Várhatóan még az idén tárgyalhatja a Fővárosi Közgyűlés a koncepciót, ezt követően pedig megindulhat a finanszírozás előkészítése, illetve elkezdhetik a kivitelezés első szakaszainak tervezését. Reményeink szerint a munkák már jövőre elkezdődhetnek, befejezni azonban csak a tervezett hat ütem lezárulta után, 2015-ben lehet a korszerűsítést. A hőszigetelés javítása már zajlik, éppen most fejeződik be a Havanna-lakótelepen. A budapesti rendszer hővesztesége egyébként jobb az európai átlagnál, mindössze tízszázalékos.
– Bekapcsolnak-e a tervezett összefüggő távhőrendszerbe alternatív energiaforrásokat hasznosító erőműveket?
– A már említett üzembiztonság mellett a legfontosabb az olcsó hőforrások bekötése a rendszerbe. Ezek praktikusan lehetnek gazdaságos, megújuló hőforrások is. A távhő létezésének alapja ugyanis a különböző környezetvédelmi szempontból előnyös hőforrások gazdaságos bekapcsolása az energiaellátásba. Ezenkívül a Főtáv tervezi saját megújuló hőforrásainak fejlesztését is. Szeretnénk a közeljövőben egy biomasszafűtőművet a rendszerre kapcsolni, és a geotermális energia hasznosításával is próbálkozunk. Igaz, minden esetben a környezetvédelem mellett a gazdaságosság áll az első helyen.
– Nemrég zárult le a Főtáv Zrt. által támogatott Öko-plusz program, amely a házgyári lakások korszerűsítésére irányult. Mik voltak a tapasztalataik? Hányan csatlakoztak a programhoz, és ezzel előreláthatólag mekkora szén-dioxid-kibocsátás-csökkenés lesz elérhető?
– Budapesten a programhoz 512 épület, 45 ezer lakás csatlakozott. Az eddigi tapasztalatok szerint 17 százalék fűtésienergia-megtakarítást lehet elérni átlagosan a korszerűsített épületekben. Ez azt jelenti, hogy 17 százalékkal csökken a felhasznált tüzelőanyag mennyisége és a kibocsátott szén-dioxid is. A 45 ezer lakás többségének átalakítása jövőre valósul meg, ebben az évben mintegy nyolcezer lakás korszerűsítése fejeződik be. A cél természetesen az, hogy valamennyi budapesti épületnek szabályozható fűtése legyen, és a munka folytatódhasson a hőveszteség csökkentésével. Ma az épületeink majdnem kétszer több energiát használnak fel, mint például a bécsi lakóházak. Ezen is változtatni kell, de a fejlesztések alapja a szabályozható fűtés.
– Mikor indul újra a program, és milyen feltételekkel?
– A program folytatásáért lobbizunk, mert bevált. Hatékony, gyorsan kivitelezhető, és két év alatt megtérül. Több lakás korszerűsítésére adtak be pályázatot 2009-ben az Öko-plusz program révén, mint a korábbi összes panelfelújítási programra. Ennek nyilván az az oka, hogy a költségek nem riasztóan magasak, és már rövid távon, viszonylag korán megtérülnek.
– A kormány adatai szerint mintegy 18 milliárd forintos központi költségvetési kiadást jelent a távhő áfájának húszszázalékos csökkentése. Mik lehetnek ennek a lépésnek a rövid és hosszú távú előnyei? Mikor és hogyan térülhet meg ez az állami támogatás, milyen környezeti hatásai lehetnek?
– Az áfa csökkentését közmegegyezés övezi. Azt azonban ki kell mondani: az áfa mérséklése fontos eszköz, de nem adomány. A távhőt használók lehetővé teszik és tették, hogy a villamos energia termelése közben keletkező hő ne a környezetbe, hanem a lakásokba kerüljön. A kapcsoltan termelt hő hasznosításával jelentősen csökkenthető az ország energiahordozó-felhasználása, és szén-dioxid-kibocsátása. Ennek a technológiának a költségeit eddig kizárólag a távhőt használók viselték, miközben a haszon mindenkié volt. Fontos üzenet, hogy ez a környezetvédelmi, energetikai előny az áfa csökkentésével visszaszáll a fogyasztókhoz, ahogyan az már gyakorlat több európai uniós országban. A távhő megőrzése ennek tükrében elsősorban klímapolitikai eszköz, és ennek egyik eleme az áfa csökkentése. Ez viszont csak akkor lesz eredményes, ha párosul a fűtés korszerűsítésével. Magyarán a megtakarítást jól kell elkölteni, hiszen az áfa mérséklése nem csodaszer, nem is segély, sokkal inkább a jövő érdekében vállalt támogatás.
magyarnemzet.hu
A videó, ami akár a karrierjébe is kerülhet – a Chelsea játékosa ezúttal túl messzire ment
