A több mint egy éve tartó helyreállítási munkálatok után a hét végén újraindíthatják Genfben a világ legnagyobb részecskegyorsítóját, a nagy hadronütköztető gyűrűt (LHC), amelyet a tavaly szeptemberben megkezdett próbaüzemelés alkalmával technikai gondok miatt le kellett állítani – adta hírül a BBC. Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet két és fél évtizedes munkával felépített gigantikus létesítményében alkalmazott kétezer tudós vesz majd részt a 6,4 milliárd eurót érő kutatási programban. A kísérletekben az öt gyorsítóberendezésen áthaladó, s végül csaknem fénysebességgel egymásnak ütköztetett részecskék kölcsönhatásait tanulmányozzák. Az egyik cél az, hogy több olyan részecske – például a bozon – nyomára bukkanjanak, amelynek létezését eddig csak elméleti számítások támasztották alá. A kutatók olyan folyamatokat is tetten akarnak érni, amelyek rávilágítanak a világegyetem nagy részét kitöltő, és az univerzum tágulásáért felelős, úgynevezett sötét anyag természetére. Mivel olyan körülményeket teremthetnek, amelyek az ősrobbanás idején lehettek jellemzők, remélik, hogy létrehozhatják és tüzetesen megvizsgálhatják az ősanyag miniatűr reprodukcióját, s ezáltal új ismeretekre tesznek szert arról, hogyan keletkezett a világegyetem.
Az újraindítást az első leállás óta már többször bejelentették, majd elhalasztották a rendszer hűtésére szolgáló folyékony hélium ismétlődő szivárgása miatt, de annak ellenére, hogy a helyreállítási munkák befejeződtek, az LHC egyelőre csak „félgőzzel” dolgozhat majd. A rendszer sérülékenysége és a nehezen kiszámítható folyamatok óvatossá tették a kutatókat: kezdetben csak viszonylag kis energiájú ütközésre késztetik az egymással szembe haladó protonnyalábokat a 27 kilométer hosszú alagútban. Az első tapasztalatok alapján döntik majd el, mikor engedélyezik a nagyenergiájú ütközéseket.
origo.hu
Júliusban megváltozik az 1-es villamos útvonala
