Út a fele királyságig

A még csak terveken létező magyar népmese múzeum megépítésére létrejött Emese Kis Csillaga Alapítvány olyan társasjátékkal rukkolt elő, amely felkeltette az oktatási szakemberek figyelmét is. A Világgá megyek! néven először az őszi oktatási szakvásáron bemutatott és ott különdíjjal jutalmazott népi hagyományőrző játék kiötlője egy nyugdíjas pedagógus, aki lelkesedésből, saját költségén dolgozta ki a mesék nyelvén észrevétlenül tanító társasjátékot.

Egykori paraszti társadalomban adott volt az élet szokásokra felfűzött, ciklikus rendje, maguktól értetődő szerepekbe nőttek bele a gyerekek, egyértelmű mintákat követtek, a játékos eszközhasználattól a viselkedési normákig minden területen, így azzal a lelki biztonsággal nőttek fel, hogy a világban mindennek megvan a maga helye. A mai gyerekeknek ez az érzés nem adatik meg. Pótolni kell – magyarázza a népmesei társasjáték kitalálásának hátterét Farkas L. Rozália, aki bár középiskolai tanárként ment nyugdíjba, azóta is folyamatosan képzi magát; népi játszóházi foglalkozásokat vezet, népmesemondó tanfolyamra jár. Fokozatosan érzett rá a népmesékben rejlő erőre, mondja, arra, hogy a mesék világának tiszta rendszerével, világos erkölcsével gyógyítani, tanítani lehet. Saját tapasztalatai azt mutatták, hogy bár igénylik a mesét a gyerekek, hiányzik a szókincsük a megértésükhöz. A játékot főleg az óvodás és kisiskolás korosztálynak szánva úgy alkotta meg, hogy több vándorúton járva a régi paraszti világ tevékenységeivel (a pásztorkodástól a fölművelésig) és eszközeivel találkozzanak a gyerekek. A szabályok a népmesék szellemét idézik, a játékmezők régi népszokásokra utalnak. A játék célja az, hogy a gyerekeket kíváncsivá tegye a régi falusi élet iránt – mondja Farkas L. Rozália, aki egyben az Emese Kis Csillaga Alapítvány elnöke is, s amint a kiterített játéktábla fölött meséli, már merészebbet is álmodik. Állandó otthont emelne a meséknek, egy olyan épületet, amely tematikus táborok befogadó helye lenne, és a pedagógiai foglalkoztató termekben otthon lennének a mesék figurái, tárgyai is. A népmese múzeumának megtervezésére az ötletgazda Makovecz Imrét kérte fel, aki el is készítette az alsó, a földi és az égi világot szimbolizáló, háromszintes, kör alakú központi épületből és négy mellékszárnyból álló múzeum látványtervét.
A terv megvalósításához a tárgyalások jelenlegi állása szerint a Gödöllő szomszédságában fekvő nagyközség, Kerepes biztosítana telket, az építkezés kétszázmilliós költségvetését pedig egyrészt a társasjáték értékesítésének bevételeiből, illetve pályázati pénzekből, több fázisban teremtené elő az alapítvány, az alapító reményei szerint néhány éven belül. A mesés hárommal éppen meg is elégedne a tervek megvalósulásáig.