Válságkezelés brüsszeli módra

Az Európai Parlament tagjai még októberben megegyeztek, hogy egy 45 tagú speciális bizottságot hoznak létre, amely a pénzügyi és gazdasági válság tagországokra gyakorolt hatását fogja elemezni. Az Európai Parlament elnöke, a lengyel Jerzy Buzek a bizottság felállításakor hangsúlyozta: „tanulnunk kell a jelenlegi gazdasági és pénzügyi krízisből, hogy még egyszer ne fordulhasson elő”. Az egy év időtartamra létrehozott bizottság eredményeit két jelentésben fogja közzétenni, egy évközi és egy végleges jelentést terveznek. Ez utóbbi már az intézkedésekre vonatkozó javaslatokat is tartalmazni fogja. A speciális bizottság szakértőket kérdez ki, meghallgatja a szociális partnereket (szakszervezetek, ipari vezetők, kormányképviselők), valamint a nemzeti parlamentek képviselőit, és véleményezésével hozzá kíván járulni a parlament állandó bizottságainak törvényhozói munkájához. A bizottság elmúlt héten tartott első ülésén a képviselők elhatározták, hogy vizsgálataikat messze a szűken vett pénzügyi kérdéseken túlra kiterjesztik, és meghallgatják az európai biztosok válsággal kapcsolatos javaslatait is. „Az új bizottsági tagoknak véleményt kell formálniuk arról, hogy miképp teremtenek új munkahelyeket”, mondta a speciális bizottság egyik tagja, Rachida Dati, aki idén nyárig a francia elnök, Nicolas Sarkozy minisztere volt. Az új biztosok európai parlamenti meghallgatása nemsokára megkezdődik, és minden valószínűség szerint kikérdezik őket arról is, hogy mi az elképzelésük a jelenlegi krízis felszámolására. Az ugyancsak francia Pervenche Beres (korábban az Európai Parlament gazdasági és pénzügyi állandó bizottságának elnöke) szintén kijelentette, hogy „a Barroso-bizottság első lépése az kell legyen, hogy a jelenlegi válságra egy összeurópai megoldást dolgoz ki”.
A krízis megoldásában a felállított speciális bizottságnak egyrészt igen könnyű dolga lesz, hiszen a kapitalizmus elmúlt háromszáz éves történetét már számos, a jelenlegihez hasonló válság tarkította, amelyről kitűnő áttekintést ad John Kenneth Galbraith A pénzügyi spekulációk rövid története című könyvében, amely az 1630-as évek holland tulipánőrületétől az 1990-es évek ázsiai pénzügyi válságig végigköveti a nagy spekulációk eseményeit és azok mozgatórugóit. A speciális bizottságnak egyszerűen csak meg kell néznie, mi történt a múltban és hogy eleink hogyan, milyen eszközökkel másztak ki végül is a válságból. Igaz, maga Galbraith a krízisek tartós megoldását illetően nem nagyon optimista, szerinte a spekulációs válságok fájdalma hamar feledésbe merül és jön megint a „deregulációval” kiváltott újabb spekulációs hullám, amely azután gazdasági válságba torkollik.
A speciális bizottság ugyanakkor nehéz helyzetben is lesz, mert miközben – mint ahogy azt a dél-európai és kelet-közép-európai országok folyó fizetési mérlegeinek erőteljes romlása is jelzi – az unió gazdaságilag egyre jobban szétesik, az EU gazdasági helyzetéről nincs reális értékelés. Ami van, az a neoliberális dogmák és receptek ismételgetése, azoké a dogmáké és recepteké, amelyek épp a jelenlegi válsághoz vezettek. Valamikor a kommunizmusra azt mondtuk, hogy az az eszme diadala a józan ész felett, úgy látszik, ez a jelenlegi Európai Unióra is érvényes.