Zavaros külügyi tranzakciók

Egyre nagyobb a zűrzavar a moszkvai magyar kereskedelmi képviselet ingatlanjának értékesítése körül, s egyre több fény derül az ügylet gyanús elemeire.
Mint korábban az Origo hírportál értesülései alapján ismertettük, a moszkvai magyar képviselet épületének vételárát 2008 márciusában utalta át egy Diamond Air nevezetű cég – amely egy, az energetikai szférából ismert orosz vállalkozó érdekeltségébe tartozik – a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek (MNV), noha az ingatlan eladásáról szóló pályázatot csak hónapokkal később, 2008 júliusában írták ki. A zártkörű pályázaton – nem véletlenül – az összeget már korábban átutaló cég nyert. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése szerint a Diamond Air egy 2005-ös megállapodásra hivatkozva utalta át a 3,5 milliárd forintot, amely megállapodást az akkori moszkvai nagykövet, Székely Árpád írt alá. Az ingatlan eladását ugyanakkor csak 2006 áprilisában hagyta jóvá a Gyurcsány-kormány, amely az eladás lebonyolításával az akkori külügyminisztert, Somogyi Ferencet bízta meg. A 17 ezer négyzetméteres ingatlant így 206 ezer forintos négyzetméteráron adta el a Külügyminisztérium.
Az Origo birtokába került az MNV ellenőrző bizottságának jelentése is, amely a Külügyminisztérium újabb megmagyarázhatatlan lépéseiről ad tájékoztatást. A jelentés egyrészt megkérdőjelezi, hogy tiszta és szabályos körülmények között adták-e el az ingatlant, másrészt arról számol be, hogy az MNV ellenőrző bizottsága nem tudta teljeskörűen feltárni az ingatlaneladást, több dokumentumot ugyanis nem küldött meg az eladást lebonyolító Külügyminisztérium. A jelentés megerősíti, hogy a moszkvai épületet már jóval azelőtt eladták, hogy az erről szóló pályázatot kiírták volna, a vevő pedig már a pályázati anyagához csatolt egy nyilatkozatot, amely szerint korábban átutalta az ingatlan árát a magyar államnak. Noha az erről szóló 2005-ös előszerződésnek nyoma veszett, a jelentés alapján léteznie kell, ugyanis a 2008 novemberében aláírt hivatalos adásvételi szerződésben az olvasható, hogy a „felek által korábban megkötött és teljesített megállapodásnak megfelelően”. Az ellenőrző bizottság szerint nem világos: ha az ingatlant már 2005-ben eladták, akkor a Külügyminisztérium miért kezdeményezte 2008-ban az ingatlan újbóli eladását. Az ellenőrző bizottság szabálytalanságokat talált az ingatlan értékesítésére érkezett pályázatok felbontásánál is.
Az ügy az Országgyűlés külügyi bizottságának korábbi ülésén is szóba került, mivel az a Horváthné Fekszi Márta volt akkor a közigazgatási államtitkár, akit most a kormány ENSZ-nagykövetnek jelöl. Az ügyben a Külügyminisztérium belső vizsgálatot rendelt el. Az ÁSZ szerint aggodalomra ad okot, hogy a külföldön lévő magyar tulajdonú ingatlanokkal kapcsolatos ügyeket csak a szaktárca felügyelheti, mindenféle állami kontroll nélkül.