Elsősorban a hazánkban működő külföldi cégek tulajdonosainak kedvez az ország külkereskedelmi egyenlegének javulása. Az év első kilenc hónapjában a gépek és állóeszközök export-import cserearánymérlegében jelentkezett a legnagyobb – 1840 milliárd forintos – többlet a kivitel javára, ami szakértők szerint 200 milliárd forintos pluszprofitot jelentett az érintett – döntően külföldi tulajdonban lévő – vállalkozásoknak. A határainkon kívülről érkező működő tőke ráadásul még ennél is nagyobb haszonra tett szert, hiszen a magyar import jelentős része is a külföldi társaságoktól származik, az ide szállított áruból származó bevétel az anyacégek jövedelmét növeli.
E jelentős haszonnal szemben ugyanakkor szembetűnő, hogy a hazai külkereskedelemben milyen drámai veszteséget szenvedett el a hazai agrárium és az élelmiszeripar. Ez év januárja és szeptembere között 900,8 milliárd forint volt a hazai élelmiszerexport, emellett 640 milliárd forint az importunk értéke, ami az árfolyamváltozások miatt valójában 68,5 milliárd forintos veszteséget okozott az ágazatnak. Ha csak a 27 uniós tagországot vizsgáljuk, ugyanennek a jövedelemkiesésnek a mértéke 72,3 milliárd forint volt.
A külkereskedelmi egyenlegünk február óta tartó javulása mellett ugyancsak érdekes fejlemény, hogy az idei társasági adó befizetése körül igen jelentős elmaradás tapasztalható. A Pénzügyminisztérium legutóbbi, a január és október közti időszakot összesítő jelentése szerint ennél az adónemnél az időarányos 83,3 százalék helyett csak a bevételek 43,1 százaléka teljesült, ami 216 milliárd forintos kiesést mutat.
origo.hu
Megkínoztak egy nőt a pátrohai horrorházban
