Állóháború Cipi Livni miatt

Diplomáciai feszültség keletkezett az Egyesült Királyság és Izrael között, miután egy brit bíróság az érvényben lévő jogrend alapján a decemberi–januári gázai offenzívára hivatkozva háborús bűnök elkövetése miatt elfogatóparancsot adott ki Cipi Livni akkori izraeli külügyminiszterrel szemben. A brit baloldali kormány ugyanakkor tegnap már mentegette magát Izrael előtt.

Uniós bírálat. Tovább keményedik a hang az Európai Unió intézményeiben Izrael politikájával szemben: Joannisz Kaszulidész európai parlamenti képviselő, a néppárti frakció alelnöke az Európai Parlament strasbourgi teljes ülésén sajnálatosnak nevezte, hogy a jelenlegi közel-keleti helyzet tényei egyre kevésbé teszik életképessé egy palesztin állam létrejöttét. A képviselő azt is sajnálattal említette, hogy Izrael, „egy demokratikus ország”, kevés figyelmet fordít arra, tevékenysége mekkora kárt okoz a nemzetközi nyilvánosság szemében, és pusztán a károkozás utáni „kárkorlátozásra” ügyel. (L. I.)

Cipi Livninek semmi jogalapja nincs, hogy mentességet kapjon egy folyamatban lévő bűnvádi eljárás alól – jelentette ki Sir Geoffrey Bindman. A diszkriminációellenesség és az egyetemes emberi jogok neves brit szakjogásza – aki hazájában többek között az ENSZ nemzetközi bíróságának és az emberi jogok védelmében felszólaló Amnesty International jogvédő szervezetnek a képviselője – a brit The Independent napilapban tegnap megjelent írásában kifejti, a háborús bűnök a nemzeti határokon ívelnek át, ezért azoknak az elkövetőit saját hazájukban nem lehet elítélni, róluk csak egy másik ország vagy egy nemzetközi szervezet bírósága dönthet. „A nemzetközi jog alóli mentességet állami vezetők, diplomáciai delegációk vagy maga az állam élvezhet, Cipi Livni azonban jelenleg egyik kategóriába sem tartozik, utazása pedig nem diplomáciai jellegű lett volna” – írta a brit elfogatóparancs kiadásának jogosságával kapcsolatban Bindman. Livni, aki kibújt az elfogatóparancs alól, közölte, vállalja minden akkori döntését.
Gordon Brown brit kormányfő tegnap telefonon bocsánatot kért Livnitől, amiért le kellett mondania látogatását, David Miliband külügyminiszter pedig kijelentette, London vizsgálja, hogyan változtathatja meg jogrendszerét annak érdekében, hogy ne forduljanak elő hasonló esetek. A konzervatív The Daily Telegraph ugyanakkor úgy véli, Miliband fellépése tovább élezi a diplomáciai kapcsolatokat az Egyesült Királyság és Izrael között. A brit külügyminiszter közben továbbra is azt bizonygatta, az izraeli vezetőknek elengedhetetlen, hogy a brit kormánnyal folytatott megbeszélések miatt beutazhassanak Nagy-Britanniába, holott köztudott volt, hogy Livni nem tölt be semmilyen tisztséget, és nem állami útra akart utazni a brit fővárosba.
London mellett közben Skóciát is elérte az izraeli diplomácia éles bírálata. Glasgowban ugyanis a Celtic-Hapoel-Tel-Aviv Bajnokok Ligája-mérkőzés előtt a Skót Szakszervezetek Tanácsa arra kérte a skót drukkereket, hogy palesztin zászlókat lengessenek tiltakozásul az ellen, hogy Izrael londoni nagykövete kilátogatott a meccsre. Noha a drukkerek megtagadták a felszólítást és eldobták a palesztin zászlókat, Ron Prosor nagykövet – akit a kormány közeli Népszabadság is idézett – megjegyezte: „az Egyesült Királyság az Izrael-ellenes érzelmek középpontjává vált, Skóciára pedig ez koncentráltan érvényes”.

Balliberális szóhasználat. A magyar balliberális sajtó cikkeiben, publicisztikáiban előszeretettel használja az antiszemita kifejezést mindazokra, akik Magyarországon egy kicsit is bírálják Izraelt, ám mind a Népszabadság, mind a Népszava tegnapi, Cipi Livni brit elfogatóparancsa kapcsán megjelentetett cikkeiben mindezt elfelejtette megemlíteni Nagy-Britannia esetében. (MN)