Határon túli magyar vezetők beszédeivel és kulturális műsorral emlékeztek a budapesti Polgárok Házában a kettős állampolgárságról 2004-ben rendezett népszavazásról. Itt Hende Csaba, utalva arra, hogy egy új kormány megalakulása után megoldódhat a kettős állampolgárság ügye, reményét fejezte ki, hogy utoljára emlékeznek meg az öt évvel ezelőtti referendumról. Az Országgyűlés fideszes jegyzője a népszavazási kampányt felidézve megemlítette, hogy Mádl Ferenc akkori köztársasági elnök „világos és egyértelmű támogató nyilatkozata mögé” fel lehetett sorakozni. Az akkori kormányra utalva ördöginek nevezte a nem melletti kampányt és hatásait. – A kormány önkezünkkel csonkított meg minket – jelentette ki Hende Csaba.
Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke arról beszélt, hogy a nemzettel nem törődő „potyautasok nem fogják fel, hogy nemzet nélkül nincs ország”. Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja stratégiai alelnöke kétségét fejezte ki, hogy egy ilyen kérdésben egyáltalán népszavazást kellett-e kezdeményezni. Úgy vélte, a népszavazás kimeneteléért „a szavazás kezdeményezője is felelős, ha nem felelősebb”, mint a választópolgárok. Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke szerint a vajdasági magyarok úgy tekintenek a kettős állampolgárságra, mint egy elemére annak a politikai alapelvnek, amelynek célja a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli integrálása.
Egy másik megemlékezésen Németh Zsolt kijelentette, hogy a szervezett és intézményesített hazugságpolitika főpróbája volt az öt évvel ezelőtti népszavazás. Az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke szerint a nem szavazat mellett agitálók pontosan tudták, hogy az erdélyi magyarok semmiféle veszélyt nem jelenthetnek a magyar társadalombiztosítási rendszerre, mégis arra építették kampányukat, hogy a munkahelyek veszélybe kerülnek, az egészségügyi ellátás összeomlik, elértéktelenednek a nyugdíjak. Simicskó István azt mondta, bármi is történt, összetartozunk, felelősek vagyunk nemzettársainkért határokon belül és kívül egyaránt. A KDNP alelnöke szerint az uniós csatlakozás önmagában nem oldotta meg a Kárpát-medencei magyarság problémáit.
Szintén a fővárosban, az Alkotmány utcában mintegy félezer ember emlékezett a Magyarok Világszövetsége és a Jobbik rendezvényén. Szegedi Csanád kijelentette, hatalomra kerülésük esetén teljes jogú, szavazati joggal járó állampolgárságot adnak minden határon túli magyarnak, és diplomáciai offenzívát indítanak a határon túli magyarok önrendelkezése érdekében. A Jobbik európai parlamenti képviselője azt mondta, megvonnák a roma felzárkóztatásra szánt programok forrásait, és az összeget a határon túli oktatási intézmények támogatására fordítanák.
Jegyzet a 7. oldalon

Sorsfordító pillanatok, így mentették meg a kisbabát