Az utolsó borús emléknap?

A parlamenti pártok közül csak a Fidesz–KDNP emlékezett meg a kettős állampolgárság kérdésében eredménytelenül végződött népszavazásról. Hende Csaba (Fidesz) reményét fejezte ki, hogy utoljára kell felidézni az öt évvel ezelőtti szégyenteljes referendumot.

Hírösszefoglaló
2009. 12. 16. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Határon túli magyar vezetők beszédeivel és kulturális műsorral emlékeztek a budapesti Polgárok Házában a kettős állampolgárságról 2004-ben rendezett népszavazásról. Itt Hende Csaba, utalva arra, hogy egy új kormány megalakulása után megoldódhat a kettős állampolgárság ügye, reményét fejezte ki, hogy utoljára emlékeznek meg az öt évvel ezelőtti referendumról. Az Országgyűlés fideszes jegyzője a népszavazási kampányt felidézve megemlítette, hogy Mádl Ferenc akkori köztársasági elnök „világos és egyértelmű támogató nyilatkozata mögé” fel lehetett sorakozni. Az akkori kormányra utalva ördöginek nevezte a nem melletti kampányt és hatásait. – A kormány önkezünkkel csonkított meg minket – jelentette ki Hende Csaba.
Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke arról beszélt, hogy a nemzettel nem törődő „potyautasok nem fogják fel, hogy nemzet nélkül nincs ország”. Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja stratégiai alelnöke kétségét fejezte ki, hogy egy ilyen kérdésben egyáltalán népszavazást kellett-e kezdeményezni. Úgy vélte, a népszavazás kimeneteléért „a szavazás kezdeményezője is felelős, ha nem felelősebb”, mint a választópolgárok. Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke szerint a vajdasági magyarok úgy tekintenek a kettős állampolgárságra, mint egy elemére annak a politikai alapelvnek, amelynek célja a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli integrálása.
Egy másik megemlékezésen Németh Zsolt kijelentette, hogy a szervezett és intézményesített hazugságpolitika főpróbája volt az öt évvel ezelőtti népszavazás. Az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke szerint a nem szavazat mellett agitálók pontosan tudták, hogy az erdélyi magyarok semmiféle veszélyt nem jelenthetnek a magyar társadalombiztosítási rendszerre, mégis arra építették kampányukat, hogy a munkahelyek veszélybe kerülnek, az egészségügyi ellátás összeomlik, elértéktelenednek a nyugdíjak. Simicskó István azt mondta, bármi is történt, összetartozunk, felelősek vagyunk nemzettársainkért határokon belül és kívül egyaránt. A KDNP alelnöke szerint az uniós csatlakozás önmagában nem oldotta meg a Kárpát-medencei magyarság problémáit.
Szintén a fővárosban, az Alkotmány utcában mintegy félezer ember emlékezett a Magyarok Világszövetsége és a Jobbik rendezvényén. Szegedi Csanád kijelentette, hatalomra kerülésük esetén teljes jogú, szavazati joggal járó állampolgárságot adnak minden határon túli magyarnak, és diplomáciai offenzívát indítanak a határon túli magyarok önrendelkezése érdekében. A Jobbik európai parlamenti képviselője azt mondta, megvonnák a roma felzárkóztatásra szánt programok forrásait, és az összeget a határon túli oktatási intézmények támogatására fordítanák.
Jegyzet a 7. oldalon

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.