A kormányfő bejelentése szerint a csapatlétszámot több lépcsőben küldik ki az afgán frontra a jövő évben. A csapatok megoszlásáról Bajnai konkrétumokat nem árult el, de mint mondta, a Barack Obama amerikai elnök által meghirdetett új afganisztáni stratégia jegyében elsősorban a kiképzésre fektetik a hangsúlyt. Arra a kérdésre, hogy folytatott-e tárgyalást a parlamenti pártokkal ez ügyben, Bajnai Gordon azt mondta: megkezdték a tárgyalásokat, és jövő héten valószínűleg lezárják az egyeztetéseket.
*
Mint a kormányfő fogalmazott, Magyarország ezzel a kétszáz fős csapaterősítéssel sem lépi át azt az ezerfős keretet, amelyet a parlament a külföldi misszióban szolgálatot teljesítők létszámának szabott. Bajnai Gordon azt is elmondta, hogy a külföldön nemzetközi miszsziókban szolgálatot teljesítő magyar missziókon belül is elképzelhetők átrendeződések. Említette például Koszovót, ahonnan lehetséges, hogy csapatokat vonunk el. A létszámbővítés kapcsán Bajnai Gordon megjegyezte, a magyar haderő célja – a kiképzés mellett – a logisztikai feladatok ellátása, illetve a jövő évben esedékes afganisztáni választások biztosítása, sikeres lebonyolítása lesz. A bővülő miszszió költségeiről szólva a kormányfő kijelentette, a kabinet a felmerülő többletköltséget a költségvetés tartalékaiból finanszírozza, ezért a büdzsét szerinte nem kell módosítani. Kérdésünkre, hogy az afgán szerepvállalás kapcsán szó esett-e arról, hogy Magyarország mindezért magasabb hitelminősítési besorolást kapjon, Bajnai Gordon leszögezte, a hitelminősítést magáncégek szokták megtenni, és nem az Egyesült Államok.
Mint Bajnai Gordon megjegyezte, Magyarország éppen most fejezte be a stratégiai gáztározók feltöltését, így az ország az idei télre elegendő mennyiséget halmozott fel ebből az energiahordozóból. A kormányfő szerint hazánk mind a Nabucco, mind a Déli Áramlat, mind pedig a Horvátországban épülő folyékonygáz-tározók építését kiemelt feladatként kezeli, Joe Biden pedig amerikai segítséget ígért Magyarországnak ezen rendszerek megépítéséhez. Annak ellenére, hogy a kormányfő rendkívüli módon bízott abban, hogy az alelnökkel folytatott tárgyalás oldalvizén – különös tekintettel a kritikus pillanatban tett bőkezű felajánlásra – létrejöhet közte és Barack Obama között egy rövid találkozó, erre végül nem került sor. A Fehér Ház ura ugyanis a Bajnai–Biden-találkozó előtt washingtoni idő szerint péntek délelőtt tíz órakor Pennsylvaniába utazott.
Bár Afganisztán uralta a magyar miniszterelnök washingtoni programját, a miniszterelnök amerikai tárgyalópartnereinek igyekezett közvetíteni azt a képet Magyarországról, amelyet a szociálliberális kormányok hagyományosan szoktak. Bajnai így amerikai segítséget kért a romaintegrációs programhoz, amikor találkozott Benjamin Cardin szenátorral, az Amerikai Helsinki Bizottság elnökével. Utalt arra, hogy a roma és az amerikai fekete kisebbség integrációja hasonlít egymásra. Cardin szenátor helyteleníti azt, ami Szlovákiában a nyelvtörvénnyel kapcsolatban történik. Közölte, az ügyet szóvá fogja tenni a szlovákoknak is.
