A muzulmán mecsetek minaretjeit elutasító svájci szavazás eredményét fokozott érdeklődés kísérte a „párhuzamos társadalom” problémájával behatóan foglalkozó Németországban. Különös súllyal esnek latba a választás részletei, hogy a voksoló polgároknak közel hatvan százaléka és a huszonhat kanton közül huszonkettő támogatta a néppárt (SVP) javaslatát: tilos a minaretek építése.
– A döntés a iszlamizálódástól való félelem kifejezése, a szomszéd ország elhatározását nálunk is komolyan kell venni – foglalt állást Wolfgang Bosbach, a kereszténydemokraták belpolitikai szakértője. A parlament belpolitikai bizottságának az elnökét nem lepte meg a szavazás eredménye, és óvott attól, hogy a Svájcban kialakult választási többséget fennhéjázóan kritizálják. A CDU-képviselő meglátása szerint a társadalom megítélése jelentősen különbözik a nyilvánosan hangoztatott véleményektől, mert míg a különböző sajtókommentárok a megértést és a toleranciát helyezik előtérbe, addig országunk számtalan polgárában növekszik az iszlamizálódás kiváltotta félelem.
Az elmúlt évek során a köztársaságban több mecset épült anélkül, hogy ezek kapcsán konfliktusokra került volna sor. De voltak olyan építkezési tervek is, amelyek a projektek méretei miatt ellenállásba ütköztek, így például Kölnben és Duisburgban. A felhozott kritika az ellen a hatalmi vágy ellen irányult, amelyet a túlméretezett minaretek építészetileg szimbolizálnak.
Aggódó franciák. Az „intolerancia kifejeződésének” nevezte Bernard Kouchner francia külügyminiszter a minaretépítések betiltásáról szóló svájci népszavazás eredményét. Jean-Francois Copé, a jobbközép kormánypárt nemzetgyűlési frakcióvezetője „nagyon sajnálatosnak” minősítette a „nem” győzelmét. (MTI)
origo.hu
Így alázzák meg segítőiket a Tisza központjában – mutatjuk a botrányos szavakat
