Európától kér katonákat Amerika

Miután az amerikai elnök kedden kiterítette lapjait az afganisztáni intervenció jövőjével kapcsolatban, harmincezer fős csapaterősítést ígérve, a Fehér Ház most európai NATO-szövetségeseitől kér újabb katonákat. Egy százmilliárdos amerikai védelmi beszerzés kapcsán ugyanakkor úgy tűnik, Washingtonnak esze ágában sincs viszonozni a szívességet.

Washington nem habozott az európaiak számára legfontosabb érvvel előhozakodni: szerinte Afganisztánban nem egyébről, mint a NATO jelentőségének megőrzéséről van szó. Richard Holbrooke, Barack Obama afganisztáni és pakisztáni különmegbízottja tegnap azt nyilatkozta: ha a szerepvállalás sikertelen lesz, a Nyugatnak az erőszak, illetve a terror megnövekedésével kell számolnia.
Eddig több mint húsz NATO-ország jelezte, hogy csatlakozik az afganisztáni csapaterősítési stratégiájához. James Appathurai szóvivő szerint a pótlólagos erők már túllépték az ötezer főt, amit előzőleg Washington kívánatos minimumként jelölt meg. A szövetségesek részletes „erőgeneráló értekezletét” jövő hétfőn tartják a belgiumi Mons-ban, a NATO európai főparancsnokságán.
Miközben az Obama-adminisztráció nagy nyomást gyakorol tengerentúli szövetségeseire, hogy újabb csapaterősítéseket küldjenek a háborúba, a kölcsönösség alapelvét láthatóan nem veszi figyelembe. A napokban nyilvánvalóvá vált: a Pentagon igyekszik lehetetlenné tenni, hogy európai pályázó is harcba induljon az elkövetkező három évtized egyik legnagyobb, akár százmilliárd dolláros amerikai védelmi megrendeléséért. A világ vezető kereskedelmi repülőgépgyártó cége, az európai Airbus konzorcium és amerikai partnere, a Northrop Grumman az A330-as utasszállító bázisán kialakított légi utántöltő repülőgépeket szeretne eladni az amerikai légierőnek, amelynek az Eisenhower–Kennedy-érában gyártott KC–135-ös tankerjei mára igencsak elöregedtek.
A beszerzési programmal kapcsolatos döntés csaknem egy évtizede húzódik: az amerikai Boeing cég kezdeti pályázata KC–767-esek eladására korrupció miatt megbukott, s bár a Bush-kormány tavaly februárban győztesnek hirdette ki az európaiak KC–330-asát, végül az elnökválasztási kampány és a pénzügyi válság viharában szerződés nem köttetett. Obama demokratái, hangsúlyozva, hogy amerikai munkahelyekről van szó, inkább a Boeing ajánlatát vállalták fel, míg a republikánusok – köztük John McCain szenátor, volt elnökjelölt – az Airbus–Northrop irányába hajlanak. Hogy az amerikai munkahelyeket féltő érvek nem, vagy legfeljebb csak részben indokoltak, arra az a tény mutat rá, hogy a US Air Force KC–330-asait az Alabama állambeli Mobile-ban szerelnék öszsze, nem az Airbus-gyárban, a franciaországi Toulouse-ban.
A Pentagon időközben újraindította a beszerzési eljárást, s bár hangsúlyozza, hogy lépései az átláthatóságot és a katonai-szakmai követelményeket szolgálják, a politikai lobbik sokat tesznek a pályázati kiírás testreszabása érdekében. A jelek szerint a vegyél hazait jelige szellemében kampányoló Boeing ebben sikeresebbnek bizonyul. Olyannyira, hogy kedden az Airbus amerikai partnere, a Northrop Grumman elnöke jelezte a Pentagon beszerzésekért felelős miniszterhelyettesének: amennyiben nem változtatnak a körvonalazódó feltételeken, nem indulnak a tenderen. A módosított kiírás ugyanis egyértelműen a KC–330-asnál kisebb méretű gépet vizionál a légierőnek, ami nem lehet más, mint a Boeing KC–767-ese. Ez már csak azért is felettébb érdekes, mivel tavaly a Pentagon igényeinek még az európai konstrukció felelt meg jobban.