Felhígult a nagy szigorúság

Szerteágazó pénzügyi salátatörvényről szavazott az Országgyűlés. A bankokra vonatkozó új szabályozás helyenként szigorításokat tartalmaz, így áron alul jövőre nem adhatják el a pénzintézetek az árverezésre kerülő lakásokat, több ponton azonban kibúvókat hagy a fogyasztók terhére. A törvényen ott a banklobbi keze nyoma, így a nadrágszíjon jövőre sem kell húzni a pénzintézeteknek.

Munkatársunktól
2009. 12. 24. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Zárószavazást tartott tegnap a parlament a bankokra vonatkozó több törvényjavaslattal kapcsolatban. Az új szabályozás számos ponton hoz változást az eddigi gyakorlatban, a korábban ígért szigor azonban jól láthatóan felpuhult. A változások közül az egyik legfontosabb, hogy amennyiben az adós nem tudja fizetni az általa lakott ingatlanjára felvett hitelt, akkor a bank nem adhatja el a forgalmi érték 70 százaléka alatt az ingatlant. A januártól érvényes passzus nemcsak a jövőben kötendő, hanem a már hatályban lévő szerződésekre is vonatkozik.
Módosulnak az előtörlesztés szabályai is. Az adósok ezentúl minden esetben kérhetnek részleges vagy teljes előtörlesztést a bankjuktól, az előtörlesztési díj pedig nem haladhatja meg a törlesztett összeg három százalékát. A most elfogadott javaslat a pénzintézeteknek kedvez, hiszen az eredeti indítványban az előtörlesztési díjat még másfél százalékban maximálták, s ezt a szintet tornázta fel a banklobbi a kétszeresére.
A teljes hiteldíjmutató (thm) esetében szintén változások lesznek, ám a kezdeti szigor itt is a múlté. A bank egy naptári évben ugyanannak az ügyfélnek csak egy alkalommal nyújthat olyan kölcsönt, amelynek thm-je meghaladja a hatvanöt százalékot. Az egyszeri, maximum 250 ezer forintos kölcsönnél – a korábbi elképzelésekkel szemben – nincs kamatplafon. A szabályozás érdemi változást nem hoz, mivel egy ember több cégtől is felvehet gyorskölcsönt, s egy háztartásból többen is lehetnek egyszerre az adósai ugyanannak a pénzintézetnek. Az új törvény szerint ezentúl feltűnően kell szerepeltetni a reklámban szereplő kölcsön thm-értékét, s azt is kiemelten kell szerepeltetni, ha a hitelhez járulékos szolgáltatás, például biztosítás kapcsolódik. A változások között szerepel, hogy a fogyasztónak a jövőben könnyebb lesz elállnia a hitelszerződéstől.
A parlament elfogadta azt a javaslatot is, amely maximálja a bankkártyás vásárláskor használt bankközi jutalék szintjét. A végszavazás előtti órákban két módosító indítvány is érkezett a javaslathoz. Az egyiket Horn Gábor adta be, mondván, belátta, hogy az eredeti indítványában szereplő díjkorlát túl alacsony volt. A másik módosítót Veres János és Kovács Tibor szocialista képviselők jegyezték, ők a vállalkozásokra terhelendő díjak esetében kértek változtatást. A MasterCard még a szavazás előtt sajtóközleményt adott ki, amelyben leszögezte: a korlátozás nem szolgálja sem a kártyabirtokosok, sem a kereskedők érdekeit, mivel nem ösztönzi az elektronikus fizetés térnyerését. A jutalék korlátozása a cég szerint visszavetheti a bankkártyahasználatot, és újra a készpénzes fizetés felé terelhet, segítve ezzel a szürkegazdaság fennmaradását.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.