Helsinkitől Asztanáig

Ambiciózus tervekkel vág neki az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben (EBESZ) 2010-ben betöltendő elnökségének Kazahsztán. A stafétabotot Athéntól átvevő Asztana új életet lehelne a komoly problémákkal küszködő szervezetbe, s ennek érdekében a Helsinkiben elindított folyamat évfordulóján az 1999-es isztambuli csúcs után a kazah fővárosba invitálná a szervezet állam- és kormányfőit.

Elengedhetetlen az európai biztonsági struktúra modernizációja, ezért Asztana 35 évvel Helsinki után új fejezetet nyithat a megújulásra szoruló EBESZ történetében, állapítják meg a kazah elnökség feladatai kapcsán az elemzők. Az előttünk álló év feladatai közül kiemelik a nukleáris leszerelés folytatását, Afganisztán stabilizálását és a biztonsággal foglalkozó szervezetek egy asztalhoz ültetését. Kanat Szaudabajev külügyminiszter szerint Kazahsztán elnöksége hozzájárul a globális dialógus helyreállításához, s megerősödnek az Európa és Közép-Ázsia közötti kapcsolatok. A miniszter utalt az energiabiztonság kérdésére is, leszögezve, hogy országa az olajtartalékok szempontjából a hetedik, a gáztartalékokat tekintve a hatodik, míg az uránkészleteket nézve a második a világon, így érzi a felelősségét.
A függetlenségének 18. évfordulóját a napokban ünneplő állam a posztszovjet, az ázsiai, valamint a muzulmán országok közül elsőként részesült abban a megtiszteltetésben, hogy betöltheti az EBESZ elnöki posztját. Tovább bővíti a lehetőségek körét az is, hogy 2011-ben Kazahsztán az Iszlám Konferencia Szervezetének elnöki tisztét tölti be. Kedvező politikai hangulatot teremt a célkitűzések megvalósításához a Barack Obama által képviselt nyitás, a Nyugat és a Kelet kapcsolatainak újraindítása. A világpolitika súlypontjának Ázsia felé tolódása közepette Kazahsztán geopolitikai helyzete, kiegyensúlyozott külpolitikája hozzájárulhat a Vancouvertől Vlagyivosztokig terjedő térség biztonságának erősítéséhez.
Kazahsztán eközben a 2011-ig tartó, az Út Európába állami program keretében arra törekszik, hogy az európai országok stratégiai partnerévé váljon, s közeledjen az EU gazdasági és törvényhozási szabályaihoz is. Ennek kapcsán és az elnökség odaítélése körüli vitákra emlékeztetve megfigyelők ugyanakkor megjegyzik, Kazahsztán nem gondolja úgy, hogy az angolszász típusú demokráciamodell lenne az egyedül üdvözítő és működő társadalmi-politikai berendezkedési keret e célok megvalósításához.