Hét százalék alá került az alapkamat

Még a tartalékok zárolásával sem érhető el, hogy az idei túlköltekezési plafon alatt maradjon a költségvetés, sőt jövőre az állami vállalatok adósságrendezése miatt szinte biztosan borul a kormány deficitterve, véli Simor András jegybankelnök. A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa tegnap 6,5 százalékra mérsékelte az alapkamatot, ami még mindig a második legmagasabb a régióban.

Szabó Anna
2009. 12. 03. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Bár egy héttel ezelőtt a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttsége előtt még kincstári optimizmus vette körül az idei költségvetést, a jegybank elnöke tegnap már nem rejtette véka alá, hogy „a legvalószínűbb esetben” túllépjük a sokat emlegetett költségvetési egyensúlyt szimbolizáló GDP-arányos 3,9 százalékos hiányt. Simor András szerint további kockázatot jelent, hogy az állami vállalatok eddig felhalmozott adósságállományának jövő évi rendezése jelentős tételekkel emelheti meg az állami kiadásokat, „az eddigi gyakorlat ugyanis az volt, hogy választási években konszolidálták ezeket a cégeket”. A jegybank legfrissebb előrejelzése szerint csak 2011-ben növekedik majd a gazdaság, és jövőre is még 0,6 százalékos visszaeséssel kell szembenézni. Az egyedüli jó hír az infláció féken tartása, ez azonban kizárólag az összeomló lakossági fogyasztásnak köszönhető.
*
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tegnap közölt előrejelzése szerint idén 4,2, jövőre pedig 3,9 százalékos drágulási ütem várható, amelynek egyik oka, hogy sem a termelők, sem a kereskedők nem tudták áthárítani az áfa növekedését a fogyasztókra, hanem jobb híján a nyereségük javára lenyelték az adóemelést.
Kevés gyógyír a régóta lejtmenetben lévő gazdaságnak, hogy tegnap 6,5 százalékra mérsékelte az alapkamatot a jegybank monetáris tanácsa, amely elsősorban a drasztikus gazdasági visszaeséssel indokolta döntését. A kamatszint még mindig nálunk a legmagasabb a régióban Románia kivételével, és kérdéses az is, hogy a kereskedelmi bankok hitelkamatain vajon mikor látszódik meg az immáron ötödik kamatcsökkentés. A monetáris tanács úgy látja, hogy a gazdaság külső sebezhetősége akadályozhatja a további lazítást, a pénzügyi piacok bizalma ugyanis meglehetősen törékeny. Simor András tegnapi sajtótájékoztatóján utalt arra, hogy az elmúlt hónap ingadozása – különösen a forint hirtelen gyengülése – erősebb volt a korábbinál, amely óvatosságra inti az MNB döntéshozóit. A tanács tegnap arról is határozott, hogy kiszélesíti az úgynevezett kamatfolyosót, amely a kereskedelmi bankok a központi banknál elhelyezett betéteinek kamatát emeli, illetve csökkenti a betéteik után fizetendő kamatokat. A lépéssel gyakorlatilag visszaállították a tavaly őszig működő rendszert, amelyet azért kellett megváltoztatni, hogy csökkentsék a piaci bizalmatlanságot.
Elemzők szerint a további kamatvágásoknak már egyáltalán nem az inflációs félelmek szabhatnak határt, és szinte kizárólag a pénzügyi egyensúly megőrzése az újabb lazítás tétje.
– A döntő kérdés az, hogy a kedvező nemzetközi pénzügyi helyzet és a forint árfolyamának stabilitása fennmarad-e – véli Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője, aki szerint év végére hat százalékra csökkenhet az alapkamat, figyelni kell azonban arra a veszélyre is, hogy amennyiben a nemzetközi pénzpiacok hangulata romlik, akkor nehogy hirtelen ismét kamatemelésre kényszerüljön a jegybank. – A piacok kiszámíthatatlanok, nem tudni, mi az alsó határ, amit komoly forintgyengülés nélkül még megengednének – fogalmazott az elemző. Hasonló véleményen vannak a Takarékbank szakemberei is, akik szerint a vártnál alacsonyabb infláció és a forint viszonylagos stabilitása teszi lehetővé, a gazdaság zsugorodása pedig szükségessé az újabb kamatcsökkentést, amelynek mértéke ismét 50 bázispontra tehető a következő, decemberi ülésen. Ezután azonban éppen az ország pénzügyi kockázatai miatt torpanhat meg a fokozatos lefelé lépegetés, és egy éven belül is csak 5,5 százalékra mérséklődhet a kamatszint.
Más elemzők azt emelik ki, hogy a gazdasági lejtmenet alacsonyabb kamatokat indokolna, hiszen a magyar kormány kényszerpályán mozog, és a költségvetési egyensúly fenntartása érdekében erősen viszszafogják az állami kiadásokat, ami nem segíti a gyorsabb kilábalást. A kamatvágás másik fontos tétje az, hogy mikor érhetik el a forintkamatok azt a szintet, amikor a devizahiteleseknek már érdemes lesz forintosítani korábban felvett kölcsöneiket, így az egyszeri árfolyamveszteség leírása után átválthatnának a drágább kamatú, de az árfolyamkockázatot kiküszöbölő forinthitelekre.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.