Horvát–szerb összecsapás Hágában

Koszovó volt a témája a hágai Nemzetközi Bíróság előtti meghallgatásoknak, ám mégis a Vajdaság kérdése robbantott ki vitát Belgrád és Zágráb között. Szerbia ugyanis azt állította, hogy Horvátország elszakadásra buzdította a Vajdaságot.

(Újvidék)

Andreja Metelko Zgombic horvát képviselő az ENSZ bírósága előtt kijelentette, hogy a régi szövetségi Jugoszláviában – amelynek Horvátország is tagja volt – az autonóm tartományoknak, mint a köztársaságoknak is joguk volt az önrendelkezésre, illetve a kiválásra a föderációból. Ennek Szerbia számára nem az volt a legfájóbb üzenete, hogy Koszovó élt e jogával, hanem az, hogy ugyanezt megteheti a Vajdaság is. Szerbia szerint egyik alkotmány sem tartalmazta a tartományok elszakadási jogát. Nem titok, hogy az akkori, 1974-es alaptörvény igen széles jogokat biztosított a két tartománynak, s e jogaikban csaknem kiegyenlítette a tagköztársaságokkal, a föderáció alkotóelemének minősítette őket. Ám ezt az alkotmányt, mint a horvát képviselő asszony fogalmazott, brutálisan megszüntették 1989-ben.
Belgrádban a Vajdaság emlegetését súlyos csapásként, ellenséges gesztusként értelmezték, amire Szerbiának megfelelő és megfontolt választ kell adni. Úgy vélik, hogy nem véletlenül került szóba a Vajdaság akkor, amikor zajlik az elkeseredett politikai csatározás a tartomány statútuma körül, amely ellen még akkor is tüntetnek és tiltakoznak, amikor életbeléptetése már nem kérdéses. Az alaptörvényt egyébként éppen ma hirdetik ki ünnepélyesen Újvidéken.
A horvát álláspont annyira felbolygatta a Vajdaságra igen érzékeny, Koszovó miatt pedig amúgy is mindig ugrásra kész Belgrádot, hogy maga Borisz Tadics is nyilatkozott az ügyben, s figyelmeztette Horvátországot, hogy a valótlanságok állításával durván beavatkozik Szerbia belügyeibe. Ezzel pedig Horvátország megrontja a két ország kapcsolatát. A jószomszédi viszony pedig, figyelmeztetett Tadics, nemcsak a gazdasági együttműködésnek a feltétele, hanem az európai integrációnak is. Cáfolta, hogy a tartományoknak ugyanúgy joguk lett volna a kiválásra az akkori föderációból, mint a köztársaságoknak. Tadics azonban nemcsak a Vajdaságot és Koszovót vetette a horvátok szemére, hanem Stjepan Mesic horvát elnök tervezett koszovói (prizreni) útját is (amelyre éppen szerb karácsonykor kerül sor) és Mesicnek azt a nyilatkozatát is, hogy nem őszinte a belgrádi politika Bosznia-Hercegovina területi épségének kérdésében.
Mesic reagálásban nem tartotta helyénvalónak Tadics bírálatait. Mint hangoztatta, Szerbiát senki sem kényszeríti elismerni Koszovót, amelynek függetlensége Horvátország számára új realitás. A Vajdasággal kapcsolatban semmit sem mondott.

Hajtóvadászat. Vladimir Vukcsevics különleges ügyész tegnap kijelentette, folyamatosan nagy erőkkel nyomoznak Ratko Mladics és Goran Hadzsics hágai körözöttek után. Szerinte Belgrád eltökélt abban, hogy sikeresen fejezze be az együttműködést a törvényszékkel. Nem így gondolja azonban a szerbiai közvélemény. Egy minapi közvélemény-kutatás szerint ugyanis a polgárok 64 százaléka ellenzi Mladics letartóztatását. (S. I.)