Keress magadnak egy vidéki nagymamát!

Házi kolbász, kacsasült, szilvabefőtt – a legtöbb városban élő embernek, ha éhes, ha nem, ezt hallva megjön az étvágya. A betontömbök között felnövő gyerekeknek a tehénfejés, a kenyérsütés vagy a túrókészítés nyújthat feledhetetlen élményt. Ezeket az igényeket ismerte fel Szabó Gábor, a Nagymama Alapítvány elnöke, aki egyszerre tesz kísérletet vidék- és társadalomfejlesztésre.

Vona Adrienn
2009. 12. 12. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az alapítvány célja, hogy lehetőséget biztosítson városi gyerekek, szülők, családok részére, hogy az internet segítségével vidéken élő „nagymamákat” kereshessenek maguknak. Ezért is választottuk jelmondatunknak a „Keress magadnak egy vidéki nagymamát!” szlogent – mondta lapunknak Szabó Gábor, a Nagymama Alapítvány elnöke. – Fontosnak tartom azt, hogy a városi gyerekek is találkozzanak azokkal az értékekkel, amelyek a falvakban élő fiatalok számára adottak. Ráadásul a vidéket járva szembesültem azzal, hogy a gazdálkodásból, állattartásból élők anyagi gondokkal küzdenek, pedig kereslet lenne a háztáji terményekre, csak a kapcsolat hiányzik. Ezt pótoljuk mi az internet segítségével. Honlapunkon, a www.nagymama.hu-n a városi családok az általuk megadott paraméterek alapján megtalálhatják az őstermelőket. A rendszer segítségével a falusi és a városi emberek közvetlen kapcsolatba kerülnek egymással – magyarázza az elnök. Szabó hozzáteszi: a tapasztalat azt mutatja, hogy a családok nagy részénél az sem számít, hol lakik a leendő nagyszülő, mert a gyerekek számára egy idősebb, tapasztaltabb ember közelsége is sokat jelent. – Jelenleg száznegyven tagunk van, ebből körülbelül száz a városi unokák száma. Sajnos a potenciálisan szóba jöhető nagymamákkal és nagypapákkal nehezebben tudjuk felvenni a kapcsolatot, mert ők nem használják a világhálót, így a kínálkozó lehetőségekről sem tudnak, pedig levélben is várjuk a jelentkezőket – mondta az elnök.
„Tizenkét éves vagyok, és nagyon szeretnénk a szüleimmel egy nagyszülőt, mivel nincs se nagymama, se nagypapa. Sok szeretettel várunk” – írta egy kisfiú az alapítvány honlapján, ahol még számos gyerek és felnőtt keres magának pótszülőt. A legtöbb felhívásra azonban nem érkezik válasz.
– Az alapítvány kezdeményezését csak dicsérni tudom. Ha ez elterjedne, a vidék és a város közelebb kerülhetne egymáshoz – nyilatkozta lapunknak Komjáthy Lajosné, Sajóvámos polgármestere. – A helyi lapban felhívást is közzétettünk de senki nem jelentkezett – tette hozzá, megemlítve, hogy a község tagja a Vámos Települések Országos Szövetségének, amely együttműködési megállapodást írt alá a Nagymama Alapítvánnyal. – Sajnos már vidéken is kihalóban van a hagyományok ápolása. Szerkezetében és működésében nagymértékben átalakult a vidéki Magyarország. Jól jelzi ezt az is, hogy például már nincsenek kenyérsütő kemencék és más hagyományos eszközök – mondta a polgármester. – Természetesen az emberi kapcsolatok ápolására így is lenne lehetőség, de a település lakóinak anyagi gondjai vannak, és a vendégek elszállásolása, a természeti szépségek bemutatása tőkét igényel – tette hozzá. Megtudtuk, a sajóvámosiak jelentős része Miskolcon vállal munkát, illetve az önkormányzati intézményekben próbál elhelyezkedni. – A turisztika lehetőséget nyújthatna a fellendülésre, de a pályázatokhoz is önrész szükséges – fűzte hozzá a polgármester.
A Tolna megyei Závod is megállapodást írt alá az alapítvánnyal, de unokák mégsem érkeztek. A faluban mindössze 320-an élnek, pedig egykor kilencszáz főt is meghaladta a lélekszám.
– Závod gyönyörű, de a termőföld gyenge minőségű, a közeli városokban sincs munkalehetőség, ezért tudatosan kezdtük el a falu régi házainak felújítását. Ez a városiak számára is érdekes lehet, hiszen számos díjat nyertünk. A településen magas a nyugdíjasok aránya, ezért szívesen fogadnánk unokákat – mondja Szász János polgármester.
– Kisnyugdíjas vagyok, és a helyi szövőszakkör vezetőjeként szívesen megmutatnám a gyerekeknek, hogyan kell a birkagyapjút megfesteni, majd kézzel megszőni, hiszen az így készült szőnyegek igazán értékesek – mondta lapunknak a Závodban élő Vajta Lázárné, aki a napokban regisztrál az alapítvány oldalán.
Tóth Ottóné, Zsuzsa azon kevesek egyike, akit már megtalálhatnak az interneten keresgélő „unokák”. Az 53 éves asszony Miklóson lakik. – Három fogadott családot nyertem az internet segítségével, velük a nyáron sajtot készítettünk, és kemencében kenyeret is sütöttünk – mondta Zsuzsa, aki az interneten választotta ki a szimpatikus unokajelölteket. – A befőtteltevést is nagyon élvezték a gyerekek, és ha karácsony előtt lejönnek, akkor mézeskalácsot is sütök velük – mondta a pótnagymama.
Balogh Bea két kisgyereket nevel, azért keresett a világhálón pótnagymamát, mert a szülei is városban nevelkedtek. – Olyan nagyszülőt kerestem a neten, aki falun él, ugyanis Székesfehérváron nincsenek állatok, és házi kolbászt a multikban nem lehet venni – magyarázza az anyuka, aki hozzáteszi: a miklósi nagyival eltöltött időt a gyerekek nagyon élvezték, mert a sütés-főzés és a kóstolgatás mellett kirándulhattak és állatokat is simogathattak.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.