Egyre nagyobb teret hódítanak a hagyományos forrásokon alapuló energiaipari cégek fejlesztései között a zöldenergiával kapcsolatos programok. Nincs ez másként Magyarországon sem. A gáz- és áramszolgáltatói, illetve kereskedelmi érdekeltségekkel rendelkező E.ON Hungária elsősorban a megújuló forrásokra alapoz a zöldtechnológiák terén. Mint a társaságnál megkeresésünkre közölték, az E.ON többségi tulajdonában van a Kulcson 2001-ben üzembe helyezett 600 kilowatt teljesítményű szélerőmű, amely az első, közcélú hálózatra termelő egység volt Magyarországon. Azóta az E.ON két megegyező teljesítményű szélerőmű-blokkot épített Mosonszolnokon. A társaság emellett a Debreceni Egyetemmel közösen részt vett napelemekkel kapcsolatos kísérletekben, illetve vizsgálta a geotermikus erőmű és a biogázerőmű hazai megvalósítási lehetőségeit is. A vállalatcsoporton belüli zöldenergia-beruházásokat összefogó E.ON Climate & Renewables azóta kidolgozott egy stratégiai tervet, amely az elsődleges hangsúlyt a biomassza- erőművek kiépítésére helyezi.
A többségében a német RWE tulajdonát képező Elmű–Émász áramszolgáltató cégcsoport elsősorban a környezettudatos gondolkodás elterjesztésében látja a jövőt. Kövesdi Zoltán, az Elmű igazgatósági tagja lapunknak elmondta, ez főként a napkollektorok, illetve a hőszivattyúk terjedésének támogatását jelenti. Ám hozzátette, eddig ilyen eszközökből csak keveset létesítettek. A hazánkban található hőszivattyúk száma idén az úgynevezett geotarifa piacra lépése óta mintegy kétszázzal növekedett, e berendezések száma már megközelíti az ezret. Kövesdi Zoltán öszszehasonlításként megjegyezte, Németországban csak 2009-ben mintegy 80 ezer hőszivattyút helyeztek üzembe. A cégcsoport nemcsak a lakossági, hanem az ipari fogyasztóit is ösztönzi az energiahatékonyság növelésére.
Mindemellett az Elmű és az Émász 50-50 százalékos tulajdonát képező Synergy Kft. két vízi erőművel rendelkezik a Hernádon. Egyik sem túl nagy teljesítményű, kapacitásuk körülbelül 500-500 kilowatt, ráadásul már csaknem 100 évesek, ám Kövesdi Zoltán szerint még ma is jól üzemelnek. A cégcsoport rendelkezik még Magyarországon közel 50 megawattnyi szélerőművi kapacitással is; ezeket a társaság már felépítve vásárolta meg.
Ehhez hasonló lépésre szánta el magát nemrég a magyar állam tulajdonában lévő Magyar Villamos Művek (MVM) is, amikor megvásárolta a Hungarowind Kft.-t, amely a több mint 170 megawattos összkapacitású hazai szélenergia-piac mintegy 15 százalékát lefedő turbinaparkkal rendelkezik Sopronkövesd–Nagylózs térségében. Tringer Ágoston, az MVM szóvivője a Magyar Nemzet kérdésére úgy fogalmazott: a cégcsoport középtávú stratégiája kiemelt célként rögzítette a társaság részvételét a megújuló energiaforrások hasznosításában. Ez a szélenergia mellett biomassza-, illetve hulladékkal fűtött erőművek megvalósulását jelentheti a jövőben.
A Mol főként a geotermikus energia hasznosítása, illetve a bioüzemanyagok előállítása kapcsán végez kutatásokat. Az előbbi cél megvalósítása érdekében a magyar olajtársaság még 2007 elején végzett fúrásokat Zala megyében, ahol a sikertelen kísérletek után egy használaton kívül lévő szénhidrogénkutat talált alkalmasnak arra, hogy felette létrehozzanak egy 0,7–1 megawatt kapacitású erőművet, ám a jelenlegi szabályozói környezetben a Mol szerint nem térülne meg a beruházás. A cég közlése alapján számos új geotermikusenergia-program előkészületei kezdődtek el azóta.
A Mol ezenkívül 25 százalék és egy szavazattal rendelkezik két biodízelgyárban, tavaly óta pedig minden piacon értékesíti a bioetanol és biodízel tartalmú üzemanyagokat. Igaz, az első generációs bioüzemanyagokkal kapcsolatban Varró László, a Mol stratégiai igazgatója korábban egy interjúban úgy fogalmazott, hogy ezeket nem tartja megoldásnak, és a rájuk fordított állami támogatásnak nincs értelme. Nem véletlen, hogy a hazai cégcsoport külön programot indított a második generációs biodízel kifejlesztésére.
origo.hu
Így varázsolhatod kristálytisztává a medence barnuló vizét!
