Ezúttal sem merte felvállalni az államháztartás szerkezetének átalakítását és a gazdaság beindításához szükséges reformok bevezetését a parlament szocialista–szabad demokrata többsége, így az államháztartás átalakításának egyre sürgetőbb feladata biztosan a következő kabinetre marad. A tegnap jóváhagyott büdzsében az állam továbbra is számtalan felesleges intézmény fenntartását vállalja, miközben több fontos területnek komoly elvonásokkal kell szembesülnie. A válságból való kilábalásunk a költségvetés fő számai alapján jövőre sem kezdődik el: a gazdasági visszaesés mértéke várhatóan 0,6 százalékos lesz, a jelenleg 20421 milliárd forintra rúgó államadósság tovább növekszik, a 3,8 százalékosra tervezett GDP-arányos államháztartási hiányt pedig komoly kockázatok övezik. A törvény jövőre 12662,680 milliárd forintos költségvetési bevétel és 13533,026 forintos kiadás mellett 870,346 milliárd forintos hiányra számít, míg az államháztartás egészére 1060 milliárd forintos deficitet határoz meg.
A büdzsében szereplő elvonások az államháztartás szinte valamennyi területét érintik. Az önkormányzatok nettó 70 milliárd forintos megszorítást lesznek kénytelenek elviselni, jóllehet a települések egy része már most is csak hitelfelvétellel tudja finanszírozni a működését. A tömegközlekedéstől a büdzsé 40 milliárd forintot von el – a szigorítást megalapozó reformok nélkül. A lakosság energiatámogatása 55 milliárd forinttal, a lakástámogatás 48 milliárddal, a nyugdíjakra fordított összeg pedig 80 milliárd forinttal csökken jövőre.
Az elvonások mellett tíz- és százmilliárdos nagyságrendű bombák ketyegnek az új költségvetésben. Az Állami Számvevőszék szerint a legtöbb kockázat a jövő évre tervezett bevételeket övezi. A visszaeső kereslet miatt az egyik legkérdésesebb tételnek az áfából várt 2331 milliárd forint számít, de a társaságiadó-befizetéstől remélt 609 milliárd forint és a vagyonadóból tervezett 50 milliárd forint sorsa is bizonytalan. A tervezett kiadások szintén kockázatosak, több tételről, különösen a gyógyítással és az állami kezességvállalással kapcsolatos terhekről már most látni, hogy alultervezettek. A kezességvállalásokkal kapcsolatban a Költségvetési Tanács arra figyelmeztetett, hogy a válság nyomán megugrott beváltások miatt az államkassza kiadásai 10-30 milliárd forinttal haladhatják meg a tavalyi 11 milliárdos szintet. Az államadósság kamatterheire 1153,3 milliárd forintot irányoz elő a törvény, vagyis 2010-ben kamatokra a társaságiadó-befizetések dupláját kell majd áldozni.
A ketyegő bombák számát gyarapítja, hogy a most elfogadott költségvetésben nem szerepelnek a nagy állami cégek által felhalmozott adósságok. A BKV adóssága csaknem 90 milliárd forintra, a MÁV-é pedig 220 milliárd forintra rúg, míg a kórházak tartozásai mintegy 90 milliárd forintot tesznek ki. Csak ez a három tétel meghaladja a jövő évre tervezett 26300 milliárd forintos GDP másfél százalékát. Az állami cégek által vállalt garanciák és kezességek problémájával szintén nem foglalkozik a büdzsé, jóllehet ezek értéke most már meghaladja a 2300 milliárd forintot.
Kérdésesnek számít a Magyar Nemzeti Bank veszteségének elszámolása is. A Nemzetközi Valutaalaptól tavaly és idén felvett hitelek átváltása és a magas országkockázat nyomán a jegybanknak saját számításai szerint jövőre mintegy 80 milliárd forintos veszteséget kell elkönyvelnie.
A büdzsét felügyelő Költségvetési Tanács szerint a módosító javaslatokkal kiegészített 2010-es büdzsé csak részben felel meg az államháztartásról és a költségvetési felelősségről szóló törvények elvárásainak, vagyis további intézkedések szükségesek ahhoz, hogy a költségvetés összhangba kerüljön a törvényi előírásokkal, és végre megvalósuljon az évek óta ígért átláthatóság.
origo.hu
Élvezze ki a hétvégét, a jövő héten már kánikula lesz!
