Kihirdették a vajdasági statútumtörvényt

A vajdasági képviselőház tegnap ünnepélyesen kihirdette a tartomány alaptörvényét, amely szélesebb hatáskört szavatol az autonóm tartománynak. A meghívott szerb közjogi méltóságok közül senki sem vett részt a díszülésen.

Már több mint egy éve fogadta el az okmányt ugyanez a ház hatalmas, háromnegyedes többséggel, ám meg kellett várni a szerb parlament jóváhagyását, amely csak november 30-án született meg hosszú és kínos politikai vitákat követően. A statútum kihirdetésére a tartományi kormánykoalíció 86 képviselője szavazott, a Kostunica-féle Szerbiai Demokrata Párt és az Új Szerbia ellenezte, a Szerb Radikális Párt és az ebből kivált Szerb Haladó Párt tagjai pedig részt sem vettek a szavazásban, de nem titkolták véleményüket, hogy a statútum a szakadár törekvéseket segíti, s Szerbia szétzúzásához vezet.
Egeresi Sándor parlamenti elnök beszédében kiemelte, hogy a statútum csak kerete az autonómia konkrét tartalmainak, e tartalmak nélkül azonban semmit sem jelent. Elfogadása a demokrácia győzelmét és Szerbia európai útjának megerősítését jelenti. Bejelentette a tartomány vagyonáról és jövedelméről szóló törvények közeli elfogadását.

Népszavazás a NATO-ról? Anders Fogh Rasmussen NATO-főtikár üdvözölte Szerbia lépéseit a szövetséggel való szorosabb együttműködés felé, de hozzátette, Szerbia polgárainak egy népszavazáson kell eldöntenie, hogy a NATO-tagság mennyire áll érdekében Szerbiának. Az ország lakossága igen megoszlott a NATO-csatlakozás kérdésében – főleg a légicsapások miatt –, s a parlament az előző kormány idején nyilatkozatot is fogadott el a katonai semlegességéről.