Magyarországon szinte bárki lehet adósságbehajtó, szakképzettség nem kell hozzá, legfeljebb egy-két pénzügyi vállalkozásnál vagy banknál dolgozó ismerős, akiktől meg lehet kapni a munkákat és az adósok adatait – foglalták öszsze a napokban a piacot jól ismerő szakemberek a követeléskezelés hazai viszonyait. A szakértők abban is egyetértenek, hogy az adósságok beszedése fekete folt a magyar törvénykezés térképén.
*
Míg a legtöbb országban külön jogszabályokban fektetik le a követelések behajtásának módszereit, nálunk néha a maffiafilmekből ismerős jelenetek játszódnak le egy-egy család otthonában.
Barabás Gyula, a Magyar Hitelszövetség elnöke szerint a viszonyokat nagyon jól szemlélteti az egyik behajtócég reklámlevele, amelyben még a tarifák is szerepelnek. Eszerint egy olyan család kilakoltatása, amelyiknek nincsen férfitagja, hatszázezer forintba kerül. Ugyanakkor közel másfélszer annyit, egymillió forintot kell fizetni abban az esetben, ha egy életerős férfiember is van a családban. Állítólag azért, mert a férfiakkal túl sok baj van, amikor az utcára akarják tenni őket és a szeretteiket. Barabás Gyula szerint ezeket a finoman csak lakáskiürítőként emlegetett cégeket elsősorban azok veszik igénybe, akik több ingatlant is tartalmazó csomagokban vásárolják meg a fizetésképtelenség miatt eladó lakásokat, és minél hamarabb szeretnék az ajtón kívül tudni a régi tulajdonosokat. A hitelekkel terhelt lakásokat ugyanis úgy tudják jóval piaci ár alatt megvásárolni a cégek vagy a magánszemélyek, hogy még benne lakik a bajba jutott család. Vagyis a vevőknek kell megoldaniuk a kiköltöztetésüket. Ezt gyakran azzal érik el, hogy addig zaklatják a lakókat, amíg azok bele nem fáradnak, és el nem költöznek a hajdani otthonukból.
– Sajnos egyre több olyan esettel találkozni az utóbbi hónapokban, amikor nem azért veszíti el a család az otthonát, mert meggondolatlanul verte magát hitelbe, hanem azért, mert egy kisebb anyagi megingást nem volt hajlandó eltűrni a hitelezője – állapította meg Barabás Gyula. A Magyar Hitelszövetség elnöke egyenesen emberkísérleteknek nevezi azokat az eljárásokat, amelyek egyáltalán nincsenek tekintettel arra, hogy az adósoknak időnként lehetnek anyagi nehézségeik. A türelmetlenség néha oda vezet, hogy egy-két hónapos, néhány tízezer forintra rúgó elmaradás miatt is az utcára kerülés fenyegetheti a családokat. A hitelszövetség találkozott már olyan esettel is, amikor egy öt gyermekét egyedül nevelő nő két havi részlettel maradt el, mert kórházba került. A betegsége ideje alatt jelezte, hogy pillanatnyilag nem tudja fizetni a részleteket, és amint visszaszerezte a cselekvőképességét, rendezni is akarta az elmaradását. A hitelt nyújtó pénzügyi vállalkozás ennek ellenére felmondta a kölcsönt, és opciós jogára hivatkozva eladta a lakást. Ezt az adós onnan tudta meg, hogy a földhivatal jelezte: az ingatlan tulajdoni lapjára bejegyezték az új tulajdonost, egy magánszemélyt. Az adósság megvásárlói nem sokkal később közölték a hölggyel, hogy huszonötmillió forintért hajlandók visszaadni neki a lakást. Ők egyébként tizenhárommillióért vették meg az ingatlant a pénzügyi vállalkozástól. Talán nem meglepő, hogy ennyi pénzt az adós nem tudott hirtelen előhúzni a mellényzsebéből, ezért az ügy jelenleg végrehajtás előtt áll. A család életét pedig pokollá teszi a követeléskezelők folyamatos zaklatása.
Hazánkban ugyanis szinte bármit megtehetnek a követeléskezelők a pénz behajtása érdekében.
– Az adósságbehajtók egy része utána sem néz annak, hogy jogos-e a követelés, holott szinte bárki adhat ki behajtási megrendelést – közölte egy napokban tartott előadásában Petrik Béla ügyvéd. A behajtások gyakorlatát jól ismerő szakember szerint a követeléskezelők tevékenységét még lehet ellenőrizni, ám az általuk megbízott behajtócégek már kiesnek a hatóságok látóköréből. Ráadásul hazánkban a törvények alig szabályozzák a követeléskezelést, így nem is nagyon van mit számon kérni a cégeken. Míg a legtöbb európai országban meghatározták, hogy hetente hány telefonhívással és levéllel lehet figyelmeztetni az adóst (általában hárommal), nálunk az is előfordulhat, hogy naponta többtucatszor csördül meg a fizetésképtelen ügyfél telefonja. Ráadásul gyakran nemcsak az otthoni készülék, a cégek ugyanis igyekeznek megszerezni a munkahelyi elérhetőségeket is. További gondot jelent, hogy az írásbeli figyelmeztetések pontatlanság miatt néha el sem jutnak a címzetthez. A követeléskezelők ugyan kötelesek volnának tértivevényes levélben értesíteni az adóst, hogy megbizonyosodjanak róla, valóban eljutott-e hozzá a levél, ám gyakran egyszerű levelekkel üzennek az ügyfeleknek, mivel az olcsóbb. Ráadásul sokszor a levelekben foglaltak sem felelnek meg az előírásoknak, például nem szerepel bennük, hogy milyen következményekkel járhat, ha nem rendeződik időben a tartozásuk.
Petrik Béla szerint a legtöbb probléma a személyes megkeresésekkel van. Míg a telefonos és a postai figyelmeztetést általában a követeléskezelő cégek folytatják le, az adósok ajtaján már olyan cégek munkatársai kopogtatnak, akik alvállalkozóként vesznek részt a behajtásban. – Őket aztán végképp nem ellenőrzi senki, pedig ők azok, akik a legkényesebb szituációkba kerülhetnek, amikor találkoznak az adósokkal – állítja az ügyvéd. Így fordulhat elő az, hogy a nap bármelyik szakában, hajnalban vagy akár éjszaka is kopogtathatnak az adósok ajtaján.
