A jövedéki termékek, különösen a dohány- és különféle szeszesital-félék adóztatásából származó adóbevételek a jövedéki adó bevezetése óta fontos részét jelentik az állami költségvetésnek. A dohánytermékeket és szeszes italokat több mint tíz éve adó- és zárjegyekkel látják el. Ezek célja elsődlegesen annak igazolása, hogy a terméket előállító, avagy forgalmazó gazdasági társaság megfizette-e a jövedéki adót. A jegyeken található sorozatszámok célja a vám- és pénzügyőrség által végzett ellenőrzés lehetőségének biztosítása, a különféle biztonsági jelek és technikák alkalmazása pedig – elvileg – a hamisítás kiküszöbölésére szolgálnak. A területet ismerők előtt nem titok, hogy a folyamatosan növekvő jövedéki adók elkerülésére nemzetközi szervezett bűnözői körök szakosodtak, akik úgy a termékhamisítás, mint az alkalmazott biztonsági megoldások leküzdésének terén jelentős eredményekkel „büszkélkedhetnek”. A jövedéki termékek hamisítása csak egy része a globális hamisító iparágnak. A paletta a márkás ruháktól az órákon át a gyógyszerekig, sőt autókig és repülőgépmotorokig (!), -alkatrészekig terjed. Kevesen tudják például, hogy az Air France Concorde gépének párizsi katasztrófáját egy olyan, magyar szakkifejezéssel élve hamisítók által „utángyártott” alkatrész okozta, ami a Concorde előtt felszálló gépről szakadt le.
Ősrégi szabályok
A hazai adó- és zárjegy előállítását és beszerzését meghatározó jogszabályi környezet igencsak sajátos. A vonatkozó rendelkezéseket megvizsgálva érdekes következtetésekre juthatunk. Az adó- és zárjegyek formáját, a kötelező biztonsági elemeket egy ősrégi, 1997-ben született pénzügyminiszteri rendelet írja elő (36/1997. XI. 26.). Minden bizonnyal ez az egyik legrégebbi, a mai napig változatlan jogszabály. A rendelet megalkotásakor a jogalkotó kötelességének tartotta kőbe vésni a jegyek méretét és az alkalmazandó biztonsági elemeket. A biztonsági elemek között van olyan, amelynek elhagyása lehetetlen. Ilyen a kizárólag erre a célra gyártott, a vám- és pénzügyőrség logójával kötelezően ellátott hologram. Ennek lemásolása azonban egy gyakorlott hamisító számára ma már semmilyen problémát nem jelent. Csak Kínában több mint 10 ezer (!) cég foglalkozik hologramok előállításával. A többi elemre szót sem érdemes vesztegetni, valamennyi beszerezhető a kereskedelmi forgalomban. Mértékadó szakértői vélemény szerint az alkalmazott adó- és zárjegyek hamisítása csupán némi tőkebefektetés kérdése.
A nyilvánvalóan elavult technológia rendeletbe foglalása igen különös. Szakértőink érzékeltetésképp erre azt a példát említették, hogy a honvédelem területén ez nagyjából annak felelne meg, mintha a Magyar Honvédséget rendeletben köteleznék, hogy minden katona felszerelésének alapeleme a kard és pajzs, s ugyan más is használható, de ezeket nem lehet elhagyni. A rendelet jelenlegi formájában egyébként lehetetlenné teszi azt is, hogy bármilyen új technológia a beszerzés során egyáltalán megkapja a megméretés lehetőségét. A jövedéki adók beszedéséért elsődlegesen felelős vám- és pénzügyőrség természetesen bármikor javaslatot tehetne a rendelet módosítására, ami el is lenne várható tőle, hiszen ő felügyeli a piacot, és elvileg tisztában van az ott zajló folyamatokkal. De csak elvileg – tették hozzá.
A vámőrség azt állítja, hogy a hazai adó- és zárjegyeket nem hamisítják. Ennek azonban ellentmond például a néhány éve a médiába is bekerült hír, miszerint kilenc budapesti dohányboltban koboztak el hamisított adójeggyel ellátott hamis cigarettát. Ezek a hamisított cigaretták egyébként, nagyon magas kadmiumtartalmuk miatt, ami fokozottan rákkeltő, egészségügyi szempontból is rendkívüli veszélyt jelentettek. Megjegyzendő, hogy a minap a Kanári-szigeteken fogtak el nagyobb tétel hamis cigarettát, ami azonban már forgalomba került. A fogás annak volt köszönhető, hogy a külalakjuk szempontjából kifogástalan cigarettákban nagy mennyiségű tevetrágyát mutattak ki, aminek égés közbeni bűze bizonyult árulkodónak.
De a vámőrség állítása azért is megalapozatlan, mert az a tény, hogy csak egyszer találtak hamis adójeggyel ellátott cigarettát, nem jelenti azt, hogy ilyen biztosan nincs forgalomban, inkább az az életszerű, hogy egyszerűen nem ismerik fel. Az adójegyeket ellenőrzéskor ugyanis csak érzékszervi vizsgálatnak vetik alá, jelesül a vámos ránéz. Az adójegy ugyanis nem rendelkezik egyedi, csak speciális eszközzel ellenőrizhető azonosítóval.
Érdekes módon a tizenkét éve változatlan adó- és zárjegyek gyártója is tizenkét éve ugyanaz. Ez a cég a Gyurcsány Ferenc bukott miniszterelnök üzlettársaként ismert Erdős Ákos nevével fémjelzett Állami Nyomda Nyrt. Az évi több milliárd forintos üzletet minden évben menetrendszerűen nyerik el egy párját ritkító beszerzési eljárásban.
Az elsődleges furcsaság, hogy az eljárás nem tartozik a közbeszerzési törvény hatálya alá, azt a 143/2004. számú kormányrendelet szabályozza. A rendelet nemzetbiztonsági érdekeket érintő, avagy különleges biztonsági intézkedéseket igénylő beszerzésekre vonatkozik. Ezen a területen a beszerzést kiíró hatóság, jelen esetben a VPOP egy, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) által kezelt, minősített ajánlattevőket tartalmazó listáról hívja meg a résztvevőket. Az ajánlattétel és a feltételek nem nyilvánosak. Jogorvoslatra kizárólag bírósági úton van lehetőség. Szakértőink szerint a titkolózás tulajdonképpen felesleges, hiszen az adó- és zárjegyek minden jellemzője megtalálható a korábban említett pénzügyminiszteri rendeletben. Ez tehát nem titok.
Ismert menetrend
Az alkalmazott eljárás viszont lehetőséget ad arra, hogy az ajánlattételi szakaszban csakis azok tudjanak ajánlatot tenni, akik előre ismerik a menetrendet. Az eljárási rend és a már idézett miniszteri rendelet együttes megléte garancia arra, hogy a jelenlegi szállítónak ne kelljen vetélytárstól tartani.
Az ajánlattételre meghívottakat az NBH minősíti. Amennyiben átmennek a rostán, úgy megkapják a technikai feltételeket tartalmazó kiírást, amiben szerepel, hogy a jelentkező ajánlatához mintákat mellékelni köteles. A mellékelt adó- és zárjegymintáknak meg kell egyezniük a gyártani kívánt jegyekkel. A minták a Nemzetbiztonsági Szakszolgálathoz kerülnek a később esetleg felbukkanó hamisítványok kiszűrése céljából.
És itt a bökkenő. A miniszteri rendelet ugyanis egyedi hologramot ír elő kötelező tartozékként. Ennek megtervezése és legyártása az ajánlattételi határidőig fizikailag lehetetlen. Azaz, csak az tud értékelhető ajánlatot tenni, akinek már van ilyen hologramja, a potenciális jelentkezők ugyanis a technikai követelmények kézhezvételéig nem tudják, mit kérnek tőlük. Akkor viszont már késő.
Az Állami Nyomda által alkalmazott hologramot egyébként nem a nyomda állítja elő, hanem egy ismeretlen tulajdonosi hátterű cég. Forrásaink állítják: a VPOP tisztában van vele, hogy offshore cégről van szó, sőt, előttük ismert a tulajdonos kiléte is. Ez a bejáratott mechanizmus tizenkét éve szolgálja az Állami Nyomda érdekeit. A versenyt és a technológiai újítások kizárását lehetővé tévő, a szállítót bebetonozó rendelet életbelépése ellenére az illetékesek nem láttak okot arra, hogy mindezen módosítsanak. Pedig korszerű technológiák évek óta léteznek, ezeket már nem egy országban bevezették. Minden egyes esetben a jövedékiadó-bevételek azonnal, jelentős mértékben emelkedtek, és visszaesett az illegális forgalmazás. A beszerzési eljárások során kialakult verseny eredményeképpen pedig kiderült, hogy az új megoldás semmilyen többletkiadást nem jelentett az alkalmazó számára, sőt, minőségileg lényegesen magasabb szintű szolgáltatást kapott.
Az ajánlott megoldások általában valamilyen rejtett, egyedi azonosítóval látják el az adó- és zárjegyeket. Ezeket a kódokat nem lehet feltörni, másolni. Ellenőrzésük kizárólag speciális, kereskedelmi forgalomban nem kapható eszközzel lehetséges. A megoldások között van olyan is, amelyik többszintű biztonsági védelmet alkalmaz a látható, a fogyasztók informálására alkalmas jelzésektől kezdve a rejtett kódokig. Az ellenőrzés során a hatóság azonnali, valós idejű információhoz jut a termék valódiságát illetően, továbbá hogy az adót megfizették-e. Ezáltal egyszerűsödik a jelentések, jegyzőkönyvek elkészítésének folyamata. Lehetővé válik a jövedékiadó-bevételek napi szinten történő nyomon követése, vagyis az illetékes hatóságoknak nem kell havi, negyedéves vagy más periódushoz kötött jelentéseket gyártani.
Elszabotált modernizáció
Az alkalmazott technológiák közös jellemzője, hogy a kódolt jövedéki termékeket az alapcsomagoláson (cigaretta esetében dobozonként, szeszes italoknál például üvegenként) látják el egyedi azonosítóval, ami lehetővé teszi a termék azonosítását (valódi/hamis) és a fogyasztóig terjedő értékesítési láncban történő nyomon követését (adót fizettek: igen/nem). Az említett, nyomon követést és azonosítást lehetővé tévő megoldások bevezetését egy, a WHO által a hamisított termékek előállításának és kereskedelmének visszaszorítását szolgáló keretegyezmény is szorgalmazza. S ezt ugyan Magyarország is ratifikálta, ám semmilyen lépés nem történt, annak ellenére, hogy korszerű technológiák miatt évek óta „kilincselnek” a vámőrség döntéshozóinak ajtóin. Ezekről tájékoztatást hétfőre ígért a hatóság. Egészen a legutóbbi időkig a VPOP évről évre csak az Állami Nyomda/Pénzjegynyomda konzorciumot mint egyedüli résztvevőt hívta meg ajánlattételre, amely konzorciumban az Állami Nyomda szerepe a domináns.
Szakértőink állítják: a jövedékiadó-bevételek beszedésének hatékonyságát növelő lépésekre szükség van, magánérdekek lehetséges érvényesülését minden eszközzel ki kell zárni a folyamatból, hiszen azok nem lehetnek fontosabbak az állam adóbevételeinél.
