Tovább bővülhet azoknak a magyar állami vezetőknek a listája, akik még az amerikai jegybank elnökénél is jóval magasabb fizetést kapnak közpénzből. A parlament tegnap elfogadta azt a törvénymódosítást, amely szerint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke évente mintegy 48 millió forintos fizetést kapna, amely csaknem duplája annak, amennyit Ben Bernanke, az amerikai jegybank elnöki tisztét ellátó Fed elnöke keres. Ráadásul három szocialista honatya – Keller László, Szabó Lajos és Molnár László – módosító javaslata szerint két új alelnök is segítené az elnöki munkát, szintén mesés, havi kétmillió forintos fizetésért. Mind a három vezetőt hat-hat évre betonozza be a Bajnai-kabinet javaslata, a tegnap elfogadott törvény szerint ugyanis a jelenlegi miniszterelnök jelölheti ki a felügyelet új vezetőit. A kifejezetten magas fizetés mellett egy esetleges felmentés során sem járnak rosszul a PSZÁF-vezérek: míg az elnöknek csaknem ötvenmillió forint jár, addig az alelnökeinek ennek a fele. A végkielégítések ráadásul a magyar jogban példátlan módon megörökölhetők. A felügyelet jogkörének meghatározásakor a kormánypárti többség minden jel szerint túllőtt a célon. Míg az elmúlt években a pénzintézetek ügyfeleinek védelmével foglalkozó osztály az egyik legalacsonyabb szinten állt a felügyelet szervezeti rendjében, és ez ellen senki sem emelt kifogást, addig nemrég olyan jogkörbővítésre vonatkozó törvényt fogadott el a parlament, amit Sólyom László köztársasági elnök alkotmányellenesnek talált. Katona Béla házelnökhöz eljuttatott tegnapi levelében Sólyom jogszerűtlennek ítélte a PSZÁF rendelkezésalkotási jogkörére vonatkozó törvényt, ezért azt az Alkotmánybírósághoz küldte előzetes vizsgálatra.
– A törvény jogszabályalkotásra hatalmazta volna fel a PSZÁF elnökét, ám az alkotmány nem tesz említést a felügyelet vezetőjének jogalkotási hatásköréről. Márpedig az Alkotmánybíróság szerint jogszabály alkotása csak az alkotmány kifejezett felhatalmazása alapján lehetséges – indokolta a lépést a Köztársasági Elnöki Hivatal. A közlemény hangsúlyozza: az erre vonatkozó alkotmánymódosítási javaslat nem is kapta meg a korábban a többséget az Országgyűlésben.

Tényleg meg kellene halnunk Ukrajnáért, ahogy a Tisza Párt szeretné?