Norvég elismerés után küszködés

Ha korábban vereség után is kijárt a dicséret, akkor most a győzelem dacára be kell vallanunk: női kézilabda-válogatottunk eddigi leggyengébb mérkőzését vívta tegnap a kínai világbajnokságon, annak is a középdöntőjében, de mivel így is nyert 25-21-re a házigazda ellen, csütörtökön a 9. helyért mérkőzhet Ausztriával.

Tegnapi eredmények. II. középdöntő csoport: Magyarország–Kína 25-21, Norvégia–Spanyolország 27-24, Románia–Koreai Köztársaság 34-34; végeredmény: 1. Norvégia 8 pont, 2. Spanyolország 7, 3. Koreai Köztársaság 6, 4. Románia 5, 5. Magyarország 4, 6. Kína 0.
Az I. középdöntő csoport végeredménye: 1. Franciaország 8, 2. Oroszország 8, 3. Dánia 6, 4. Németország 4, 5. Ausztria 2, 6. Angola 2.
A pénteki elődöntő párosítása: Norvégia–Oroszország, Franciaország–Spanyolország.
A csütörtöki helyosztókon a középdöntő csoportok harmadik helyezettjei az 5., a negyedikjei a 7., ötödikjei a 9., hatodikjai a 11. helyért játszanak.

Tegnap a reggelinél odalépett Marczinka Zoltán másodedzőhöz a norvégok technikai vezetője, és a magyar–koreai mérkőzés videofelvételét kérte tőle. Marczinka elsőre nem is értette, miért, hiszen a skandinávok már mindkét csapattal játszottak, ám azt a feleletet kapta, a mieink olyan kiválóan támadtak az első félidőben, hogy azt tanulmányozni szeretnék. Eltekintve attól, hogy ez a „kézilabda-ipari kémkedés” legközvetlenebb, ezért igen szokatlan módja, az elismerés nem akármekkora. A derűsen nagyképű norvégok, az olimpiai bajnokok máskor ugyanis még a köszönést is szűken mérik, erre most kirukkolnak ezzel a roppant hízelgő kívánsággal.
Nekünk bezzeg már nem a koreaiakon, hanem a kínaiakon járt az agyunk, mert tegnap őket kellett legyőzni ahhoz, hogy a csütörtöki helyosztón a 9. hely lehessen a cél. Sikerült is nyerni 25-21-re, de erről a meccsről bizonyára senki sem kér majd videót. A mieink ugyanis eddigi leggyengébb vb-formájukat futották. Messze a legtöbb néző előtt, mert a szervezők számos helyi iskolát vagy osztályt kivezényeltek a lelátóra. Volt honnan és miből; amit másutt népvándorlásnak, esetleg valamiféle katasztrófa előli menekülésnek hinnénk, az itt szolid hétköznapi utcai forgalom.
A tribünre telepített kölykök kezdetben visongtak gyönyörűségükben, mert a 13. percben Kína
5-4-re vezetett. Mátéfi Eszter szövetségi kapitány ekkor máris időt kért, és pályára küldte a Zácsik, Szucsánszki duót. Jól tette, hiszen ők ketten nyolc ötös leosztásban tizenhárom gólt vágtak, ami a huszonötös össztermésnek több mint a fele. Ez egyben a társak kritikája is, mert ezúttal a két szél mellett a beállósé is lyukas poszt volt támadásban. Még szerencse, hogy Herr 55 százalékos hatékonysággal védett az első harminc percben. Mátéfi úgy értékelt, hogy a koreaiak elleni döntetlen keltette csalódásból nehezen tért magához a csapat, de így is akadtak jó periódusai, ám azok túlságosan rövidre sikeredtek. Valóban, 8-8-ról 13-8-ra, majd a 14-10-es félidei állásról 18-11-re húzott el együttesünk, ám ekkor beesett egy 0-5-ös szakasz is. Zácsik Szandra nem elemezte túl a történteket: „Tudtuk, hogy most kötelező nyernünk, talán emiatt is akadozott néha a játékunk. Gyengébbek voltunk a vártnál, de az a legfontosabb, hogy a célt teljesítettük, csütörtökön pedig meg kell szereznünk a kilencedik helyet.”
Méghozzá az eredeti időpontnál korábban, itteni 13.30-kor, otthoni hajnali 6.30-kor, az osztrákokkal szemben, akiket tegnap alaposan eltángáltak 35-20-ra a franciák. Eközben a mi águnkon, Szucsouban a már elődöntős spanyolok meghökkentő lendülettel ugrottak neki a norvégoknak, és szünetre elléptek hat góllal, de a folytatásra lepihentek, a skandinávok fordítottak, és 27-24-gyel jutottak be a legjobb négy közé. Ahol az oroszokkal találják szemben magukat, így az idén egy körrel előrébb jön az utóbbi évek döntőinek már-már kőbe vésett párosítása. A francia–spanyol derbiből pedig akár mi is erőt meríthetünk; nemhogy nincs elérhetetlen messzeségben a közvetlen élmezőny, itt van, szinte egy karnyújtásnyira.
Ezt persze nem a tegnap látottak mondatják velünk.