Soros György alapkezelő cégére, a Soros Fund Management Llc.-re márciusban rekordösszegű, 489 millió forintos bírságot szabott ki a PSZÁF, mert úgy ítélte meg, hogy az alapkezelő tavaly október 9-i, a Budapesti Értéktőzsdén az OTP-részvényekre kötött ügyleteivel, amelyek a bankpapír jelentős értékvesztését okozták, megsértette a piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó jogszabályi előírásokat. A Soros-alap 390 ezer OTP-részvényt vett kölcsön és adott el a piacon a kereskedés utolsó részében, illetve a kereskedés zárószakaszában.
Olyan feltételekkel, amelyek hatására a bankpapír árfolyama nagyot esett – az egész napi kereskedésben több mint húsz százalékot, ebből mintegy kilenc százalékot a zárásban. Az alap másnap zárta az ügyletet, amikor az árfolyam tovább csökkent. Az eladói oldalt egy 3825 forintra vonatkozó, több mint 377 ezer darabos ajánlat tarkította. A támadás nem csupán az OTP, de a magyar állampapírok másodlagos piaca számára is kritikus nap volt. A napok óta tartó nagyon alacsony likviditás után aznap délután ugyanis gyakorlatilag megszűnt a kereskedés a piacon, miután a vételi oldal eltűnt, s az elsődleges állampapír-kereskedők nem mertek árat jegyezni.
Hogy ki volt az eladó, arról jó ideig csak találgatások folytak. A PSZÁF vizsgálata végül márciusban azt állapította meg, hogy a Soros Fund Management állt az OTP Bank megtámadása mögött. A felügyelet megállapította, a Soros Fund egy kölcsönügylet egyik lábaként shortolt, s ráadásul úgy, hogy tudhatta, a zárószakasz előtti hatalmas megbízásával lerombolja a piacot. A spekuláns alapja másnap le is zárta a pozíciót, így az ügy mögött nem világmegváltó fundamentális gondolat állt, hanem egyszeri spekulatív szándék.
A Soros Fund tavaly októberi ügyletei szakértők szerint sok kisbefektetőnek is komoly károkat okozhattak, különösen azoknak, akiknek hitel volt a részvényeik mögött, s nem tudták növelni a letétet, ezért azonnali értékesítésre kényszerültek. A PSZÁF az ügyleten realizált árbevételt mintegy 675 ezer amerikai dollárban állapította meg, s a cselekmény tőkepiaci súlyának figyelembevételével a bírságot ennek 400 százalékában határozta meg.
Az alapkezelő kifizette a büntetést, de a felügyelet határozatának felülvizsgálatát kérte. A perben az első tárgyalás december
3-án volt, amelyet a bíróság a felek mintegy háromórás meghallgatása után berekesztett. A tárgyalás az alperes kérésére a nyilvánosság kizárásával zajlott, amit a PSZÁF jogi képviselője azzal indokolt, hogy a nyilvános tárgyalás sértheti a perben nem érintett személyek értékpapírtitkait. A zárt tárgyalás miatt tegnap az ítélet indoklását is zárt ajtó mögött ismertette a bíróság.
A bíróság elrendelte, hogy a felperes az állami adóhatóság külön felhívására fizessen meg
16 500 forint le nem rótt kereseti eljárási illetéket, az alperesnek pedig negyvenezer forint perköltséget. Az ítélet ellen 15 napon belül fellebbezni lehet.
„Megnyugtató, s a törvényes rendnek megfelelő ítélet született, ez hosszú távon is iránymutató lesz a piacok valamennyi résztvevője számára” – nyilatkozta az ítélethirdetést követően Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete szóvivője.
Nemescsői András, a felperes jogi képviselője a távirati irodának közölte: továbbra is úgy gondolják, hogy jogszerű volt a tranzakció, s a döntés ellen fellebbeznek.
