Szibériát az „éhezés földjének” nevezték a kínaiak évszázadokon át, manapság azonban egyre nagyobb számban telepednek le a délről jövő bevándorlók a közigazgatásilag Moszkvához, kulturálisan egyre inkább Pekinghez kötődő, hatalmas területen. A téma nem eredeti, évtizedek óta folyik a kínaiak illegális és legális bevándorlása az orosz Távol-Keletre, s mind a két nagyhatalom rendszeresen leszögezi, szó sincs semmiféle expanziós törekvésről. A nagy kelet-szibériai gáz- és olajmezők, valamint vas- és nemesfémtelérek kitermelésében azonban közösen vesznek részt, s épül a térségben a két országot összekötő gáz- és olajvezeték, amelyre az örökös energiahiányban szenvedő kínai gazdaságnak rendkívül nagy szüksége van. Peking az ismétlődő újságírói kérdésekre válaszul nyilvánvalóvá tette, hogy ennek ellenére Szibéria fejlesztése nem az ő dolga, hanem kizárólag az oroszoké.
A távol-keleti régióban azonban folyamatosan csökken az oroszok száma és nő a kínaiaké. A déli birodalom tankönyveiben Szibéria déli része egyébként is „ideiglenesen elveszített tartományként” szerepel, így ha a hivatalos kapcsolatok jónak is mondhatók jelenleg, és az érdekek is az együttműködés fejlesztését diktálják középtávon nem lehetetlen e térség „felrobbanása”.

Megszólalt az ügyvéd: mi vár a Palatinuson vízbe fulladt kislány édesanyjára?