Ha Marek Madaric, a nyelvtörvény kidolgozója és annak felügyeletével megbízott tárca vezetője komolyan gondolná az egyeztetést, nem bocsátotta volna tárcaközi egyeztetésre, hogy a kormány már december 16-án végleg elfogadhassa a dokumentumot, vélte a frakcióvezető. Szerinte Lajcák bejelentése diplomáciai gesztus, amely elsősorban az EBESZ kisebbségi főbiztosának és az Európa Tanácsnak szól, a nyelvtörvényre a tanácskozásnak aligha lesz hatása.
Hasonlóan vélekedik Csáky Pál, az MKP elnöke is, aki úgy látja, a szlovák kormány az év végéig mindenképpen szeretné maga mögött tudni ezt a kínos ügyet. A pártelnök érthetetlennek tartja, hogy a szlovák kormány a nyelvtörvény elemzését kérte a Velencei Bizottságtól, a végrehajtó rendelkezéseket azonban már az értékelés megszületése előtt életbe léptetnék.
Csáky szerint a nyelvtörvény végrehajtásának feltételeit tartalmazó dokumentum a jogszabálynál is zavarosabb feltételeket teremt. – Elképesztő, hogy a dokumentum szerint csak akkor beszélhet a hivatalban két magyar az anyanyelvén, ha kettesben vannak, amennyiben pedig belép az irodába egy szlovák, az ő hozzájárulását kell kérni az ügyintézés folytatásának lehetőségéhez magyar nyelven. Ez már nem a nyelvek, hanem a polgárok kategorizálása, amit határozottan vissza kell utasítani – mondja Csáky. A pártelnök arról is tájékoztatta lapunkat, hogy bár Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke arra kérte a szlovák kormányfőt, a nyelvtörvényről szóló egyeztetésekbe a szlovákiai magyarság képviselőit is vonják be, az MKP-t eddig senki sem kereste meg.

Titkos atomprojekt a britekkel? Energiabombát robbantott a kormány