Csupán 8 százalékuk kívánná a dekrétumok érvénytelenítését. A szudétanémetek kitelepítését a megszólítottak 47 százaléka tekinti igazságos lépésnek. A több mint hárommillió lélekszámú népcsoport kitelepítését a nyilatkozók 36 százaléka tartja igazságtalannak. Míg a 30 éven aluliak korosztályának 31 százaléka ért egyet a kitelepítésekkel, addig a 60 éven felüliek körében ez az arány meghaladja a 60 százalékot. A felmérés jelzi, hogy a fiatalabb nemzedékeket már nemigen érdeklik a szudétanémetek elűzésével összefüggő kérdések.
A dekrétumok káros hatással vannak a Németországhoz fűződő viszonyra, vélekedik a megszólítottak 55 százaléka. Ausztria viszonylatában a dekrétumokat 31 százalék tartja károsnak. A felmérés szerint a megkérdezettek 16 százaléka úgy véli, a dekrétumok káros hatással vannak a cseh– magyar viszonyra is.
A csehszlovákiai németeknek és a felvidéki magyarság jelentős részének szülőföldjéről való elűzését és teljes jogfosztottságát a második világháború után a hírhedtté vált Benes-dekrétumokra hivatkozva valósították meg. A dekrétumok következményei mind máig eleven, fájó sebként élnek az érintettek emlékezetében. Ugyanakkor Csehszlovákia két utódállamában a törvényhozó testületek, pártállásra való tekintet nélkül, mintegy nemzeti krédóként vésték kőbe azok érinthetetlenségét. Néhány hete, amikor a cseh államfő utolsóként ratifikálta a lisszaboni szerződést, azt Václav Klaus azzal a kikötéssel írta alá, hogy Csehország mentesüljön a szerződés részét képező emberi jogi charta egyes rendelkezései alól.
origo.hu
Magyar Péterék feleslegesnek tartják több millió ember véleményét
