Tárki: Megalapozatlan a gyors euró

Minden fontos gazdaságpolitikai kérdésben megkötné a következő kormány kezét, ha az átmeneti kabinet még a választások előtt belépne az euró előszobájának nevezett ERM–2-es rendszerbe – vélik a Kopint–Tárki közgazdászai, akik szerint nem hazánknak, hanem Észtországnak van egyedül esélye arra, hogy viszonylag gyorsan bevezethesse az eurót. A belépést a kormány közelinek tartott GKI kutatóintézet vetette fel kedden, épp aznap, amikor Bajnai Gordon is megpendítette a gyors euróbevezetést.

Gúzsba köt a közös kötelék? Csak a jéghegy csúcsát látjuk egyelőre, amikor a görög gazdasági problémákat és az óriási túlköltekezést nézzük, miközben Portugália, Írország, Olaszország és Spanyolország is irdatlan államháztartási deficiteket halmoznak fel – figyelmeztet a tegnapi Wall Street Journal elemzése, amely szerint a túlzott eladósodás miatti félelmek kísértenek Európában. Az egyik legnagyobb gond, hogy az egyes tagállamokon belül a gazdaságélénkítésre fordított költségek, valamint a bérek is növekednek, ám a valuta leértékelése mindezt nem követheti a közös fizetőeszköz köteléke miatt. Az euróövezetbe a későbbiekben belépők életét nehezítik meg azok a problémás tagállamok, amelyek most már nem tartják be az euró bevezetésekor vállalt feltételeket.

Nem lenne több egyszerű választási fogásnál, ha minden alap nélkül lépne be hazánk az euró előszobájának tartott ERM–2-es rendszerbe, vagyis az Európai Monetáris Rendszerbe, amelyben általában két évet kell eltölteni ahhoz, hogy át lehessen térni az euróra. A Kopint–Tárki kutatóintézet közgazdászai szerint egyrészt politikai döntésről lenne szó, így a mostani ellenzékkel is egyeztetni kellene a lépést, másrészt azonban a jelenlegi gazdasági kilátásainkat tekintve kifejezetten kockázatos a túl gyors csatlakozás. Ennek legfőbb oka, hogy az euró átvételéhez szükséges pénzügyi és gazdasági követelmények közül jelenleg egyet sem teljesítünk, ráadásul az államháztartási hiányra vonatkozó háromszázalékos plafon mielőbbi és tartós teljesítése is megvalósíthatatlannak tűnik.
Az eurócsatlakozás tavaszi előkészületeit a kormány közelinek tartott GKI kutatóintézet vetette fel keddi sajtótájékoztatóján. Az intézet, amelynek egyik vezetője Akar László, a Horn-komány volt pénzügyi államtitkára úgy véli, hogy jövő tavasszal be lehet lépni az euró előszobájába, sőt éppen a kedden megjelent Neue Zürcher Zeitungban nyilatkozta Bajnai Gordon: a legjobb úton vagyunk afelé, hogy „a térségben” először vezethessük be az eurót. A kijelentés nemcsak abból a szempontból aggályos, hogy a szomszédos Szlovákiában és Szlovéniában is már euróval fizetnek, hanem azért is, mert közgazdaságilag megalapozatlan.
– Jelenleg egyetlen új EU-tagállamot tartanak esélyesnek arra, hogy ilyen gyorsan bevezesse az eurót, ez pedig Észtország – fogalmazott a Kopint–Tárki tegnapi sajtótájékoztatóján Bartha Attila kutatási vezető. Hangsúlyozta: Magyarország túl nagy kockázatot vállalna azzal, ha túl korán lépne be az euró előszobájába, mivel már most látható, hogy az államháztartásra vonatkozó előírásokat nem tudjuk tartani. Hasonlóképpen vélekedett Palócz Éva vezérigazgató is: meglátása szerint ha tavasszal belépnénk, akkor kész helyzet elé állítanánk az új kormányt, mivel két év leforgása alatt úgy kellene alakítani az összes fontos gazdasági mutatót, hogy bevezethető legyen a közös európai fizetőeszköz. A Kopint–Tárki tegnap kiadott előrejelzése szerint sem az idei, sem pedig a jövő évre vonatkozó államháztartási hiány nem teljesíthető. – Nem látni, hogy idén miből jönne össze 131 milliárd forintos többlet egyetlen hónap leforgása alatt, erre az utóbbi években ugyanis még egyetlen alkalommal sem láttunk példát – mondta Palócz, aki szerint elsősorban a társasági adóból folyhat be a vártnál kevesebb bevétel. A kutatóintézet jövőre is a kormány számításánál magasabb, 4,3-4,5 százalékos GDP-arányos deficittel számol abban az esetben, ha nem rendezik az állami intézmények adósságait. Amennyiben erre sor kerül, akkor a hiány valóban elérheti a hét százalékot – mondta a vezérigazgató, aki azonban megjegyezte: nem szabad feltételek nélkül minden köztulajdonú vállalatot konszolidálni. Palócz szerint éppen ezért érdemes lenne a Nemzetközi Valutaalappal tárgyalni, egy magasabb hiány esetén ugyanis meg kell tudnunk mondani, mire mennek el a források. A Kopint szakemberei szerint előreláthatólag átlagosan öt-hat százalékos deficittel zárják majd a 2010-es évet a térség államai. A hazai helyzettel kapcsolatban jövőre stagnálást várnak, 11 százalékra emelkedő munkanélküliséggel és 3,7 százalékos inflációval.