Hatalmas tömeg várakozott december 3-án reggel a Kiskunhalasi Városi Bíróság előtt, a kiskunsági erdőirtás 46 vádlottja készült fel lélekben az elsőfokú ítélethirdetésre. Sallay Sándor tanácsvezető bíró már a bejáratnál várta a sajtó munkatársait, akik gyakorlatilag egymásnak adták a kilincset. A tárgyalóteremben nem a Kiskunhalason megszokott kép fogadta az érkezőket, a vádlottaknak ugyanis több mint félszáz széket készítettek elő. Két vádlott már jóval kilenc óra előtt bent ült a teremben, őket foglár kísérte a tárgyalásra, mert más ügyük miatt börtönbüntetésüket töltik. Bilincsben várakoztak az ítélethirdetésre.
Kilenc óra után néhány perccel Sallay Sándor is helyet foglalt, a 44 vádlott pedig leült a már bent várakozó két „sorstársa” mögé. A tanácsvezető bíró a tárgyalás elején figyelmeztette a vádlottakat arra, hogy ezúttal viselkedjenek, és néma csendben hallgassák végig az ítélet kihirdetését. Minderre azért volt szükség, mert korábbi ülésen előfordult, hogy egy vádlott – miközben ügyét tárgyalták – felkelt, és minden előzmény nélkül kiment a mosdóba. Volt olyan vádlott is, aki ittas állapotban jelent meg a tárgyalóteremben.
A nagy botrányt kavart kiskunsági erdőirtás ügyében másfél éves eljárás után született meg az ítélet.
Sallay Sándor hosszasan indokolta a döntést. Eszerint egy fakitermeléssel foglalkozó család csaknem kétszáz hektár erdőt vásárolt meg strómanok nevére. A tulajdonosi jogokat azonban az első- és a másodrendű vádlott gyakorolta, ezért ők a közokirat-hamisítás bűntettét is elkövették. Az ingatlanok megvásárlása után a család rövid idő alatt kivágta és értékesítette a fákat, az ügy többi vádlottját ők fogadták fel a favágás elvégzésére. Az ítélet indoklása szerint a vádlottaknak az érintett területen nem volt fakivágási engedélyük. A helyszínre érkező ellenőröknek az adásvételi szerződésben tulajdonosként szereplő strómanokat jelölték meg, akiket nem lehetett elérni. A bíró hangsúlyozta: a vádlottak magatartása kimerítette a környezetkárosítás és a természetkárosítás bűntettét, mert a földet, az erdőt mint az élővilág részét károsították meg anyagi haszonszerzés miatt. Az eszmei kár 123 millió forint.
A család kilenc helyszínen végzett fakivágást, ezek egy része Natura 2000-es védelem alá esett. Az irtás után a terület emberi beavatkozással sem állítható helyre. A törvény a természetkárosítást kettőtől nyolc évig terjedő börtönnel bünteti. Ennél enyhébb büntetést kaphattak azok a vádlottak, akik „csak” környezetkárosítást követtek el, mert az érintett területek nagy anyagi befektetéssel ugyan, de emberi beavatkozással helyreállíthatók. Sallay Sándor elmondta: nem csak ez a csoport károsította a természetet és a környezetet az országban, máshol is tarolnak le erdőket úgy, hogy nem foglalkoznak a következményekkel. A tanácsvezető bíró hangsúlyozta, hogy azért hozott súlyos, elrettentő ítéletet, mert az ilyen vandál és visszataszító magatartásnak véget kell vetni.
– Önöket és másokat is vissza kell tartani a hasonló bűncselekményektől – közölte a vádlottakkal.
A bíróság végül az elsőrendű vádlottat nyolc, a másodrendűt hét, a harmadrendűt pedig három év börtönbüntetésre ítélte. Azok a vádlottak, akik védett területen végezték a tarvágást, felfüggesztett börtönbüntetést kaptak, a többieket közmunkavégzésre ítélték. Azokra, akiknek korábban – egyéb bűncselekmény elkövetése miatt – jogerős felfüggesztett börtönbüntetésük volt, letöltendő börtönbüntetést szabott ki a bíróság. A negyed-, ötöd- és a hatodrendű vádlott szökésben van. Az ügyész az első-, másod- és harmadrendű vádlottak és két másik elkövető esetében súlyosbításért fellebbezett, egy személyre pedig felfüggesztett börtönbüntetés helyett letöltendőt kért. Az érintettek védői felmentésért fellebbeztek. Az eredetileg összesen 51 vádlottat érintő ügy másodfokon a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon folytatódik.
Az ülés közben öt rendőr jelent meg a tárgyalóterem végében, sejteni lehetett, hogy a 44 vádlott mindegyike nem távozhat majd szabadlábon a tárgyalásról. Az ítélethirdetés után az ügyész kezdeményezte az első-, másod- és harmadrendű vádlottak előzetes letartóztatását, s bár a család és ügyvédjük igyekezett mindent megtenni védelmük érdekében, az apát és egyik fiát végül rendőrök bilincselték meg, és vitték el a tárgyalóteremből.
A bíró szerint ugyanis esetükben fennáll a szökés és elrejtőzés veszélye.
origo.hu
Napi balfék: Magyar Péter újabb árulót talált!
