Kormányra kerülése esetén jóval nagyobb hangsúlyt fektet majd a térségbeli országokkal való unión belüli érdekegyeztetésre a közelgő választások nagy esélyesének számító Fidesz. A következő uniós költségvetési ciklusban a régi EU-államok csökkenteni kívánják a mezőgazdaságot érintő kohéziós alapokat, ami elsősorban az újonnan csatlakozott országokat érintené negatívan, éppen ezért közös érdek ennek megakadályozása – ez csupán egy azon várható fejlemények közül, amely köré egységes fellépés alakítható ki. Ezen túlmenően az északi–déli infrastruktúrák (autópálya, vasúti összeköttetés) kiépítése vagy a gázrendszerek öszszekapcsolása egyaránt olyan terület, amely térségbeli együttműködést igényel, s amit a Fidesz-kormány kiemelten kezelne.
Lapunk úgy tudja, a Fidesz a Vladimír Meciar volt miniszterelnök magyarellenes politikájának egyfajta folytatását látja a „ficoizmusban”, hiszen már bizonyos demokratikus alapjogok is sérülnek Szlovákiában, ez a folyamat pedig az egész régiót destabilizálhatja. A jogsértésekben semmiféle engedmény nem várható egy jobboldali magyar kormánytól, de ettől még lehetnek olyan közös érdekek Pozsonnyal, amelyek mentén elképzelhető az együttműködés – hangsúlyozták lapunk forrásai. Változhat egy új kabinet viszonya Kijevvel, miután a kárpátaljai magyarság oktatásának ellehetetlenítése átlépett egy bizonyos határt. Mint ismeretes, a Fidesz korábban belpolitikai vitát is vállalva állt ki a jelenlegi ukrán hatalom mellett, és stratégiai célként fogalmazta meg Ukrajna szuverenitását. Amennyiben azonban Kijev nem vonja viszsza a jogsértő intézkedéseket, Budapest nemzetköziesíteni fogja az ügyet, változtat az Ukrajnát támogató politikán. Két másik szomszédos országgal kapcsolatban egészen más a helyzet. A Fidesz konfliktusmentes, szoros együttműködésre számít Romániával és Szerbiával. Bukarestet illetően külön előnyt jelenthet, hogy Orbán Viktor nemcsak az Európai Néppárton belül vall azonos ideológiai nézeteket az újraválasztott román államfővel, de személyesen is jó viszonyt ápol Traian Basescuval. A törvénykezés szintjén nincs magyarellenesség Romániában, az elnökválasztás kampányában sem került elő a magyar kártya. A Fidesz bízik a központosítás leépítésében és a kulturális autonómia kereteinek megteremtésében egy kisebbségi törvény révén. Szerbia esetében nincs akadálya az integráció támogatásának, hiszen a nemzeti tanácsokról szóló jogszabály, a Vajdaság autonómiáját rögzítő statútum, illetve az 1944-es események történészi kivizsgálása egyaránt pozitív irányt mutat. A Balkán esetében a Fidesz úgy véli, a balliberális kormányok sokat beszéltek, de nem csináltak semmit, éppen ezért e térség kapcsán vissza kell szerezni azt a presztízst, ami az Orbán Viktor vezette kabinet idején megvolt. A kormányzásra készülő párt szerint a NATO nem szólhat csak Afganisztánról, helytelen a balkáni kérdés háttérbe szorulása.
A Martonyi János vezetésével és Németh Zsolt együttműködésével készült külpolitikai programtervezet magyar érdekként határozza meg a pragmatikus kapcsolatot Moszkvával, hiszen Oroszország gazdasági szempontból kulcsszereplő a régióban. Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin szentpétervári találkozója lefektette az alapjait ennek az együttműködésnek, ami viszont nem jelenti azt, hogy Magyarország a jövőben lemondana az energiadiverzifikációról, a Mollal szembeni ellenséges felvásárlás kivédéséről vagy az érdekszféra-elméletek elfogadásáról. Ugyanakkor Moszkvából akár segítség is érkezhet a magyar energiafelhasználás sokszínűsítéséhez, hiszen a paksi atomerőmű egyik blokkjának felújításában, illetve egy új blokk felépítésében szerepet kaphatnak az oroszok.
origo.hu
Szülő árulta az Elf Bart az iskolában
