Túl korai téli álom

November 22-én ért véget a labdarúgó NB I őszi idénye. Azóta eltelt három hét, ami alatt több fordulót le lehetett volna bonyolítani a kedvező időjárásban, hogy ne húzódjon három hónaposra a téli szünet. Vagy még hosszabbra, ha február végén – ahogy szokott – még tart a fagy. Az MLSZ csak ígérte a rövidebb kihagyás megszervezését, de a zöld asztaltól nem jutott el a zöld gyepig.

Évek óta megszokott, hogy Európában Magyarországon kezdődik meg leghamarabb a labdarúgó-bajnokság téli szünete. Bizony, míg a mediterrán éghajlatúnak közel sem nevezhető Dániában vagy Ukrajnában még télen is futballoznak, nálunk már november 22-én eljött a téli álom, avagy a kínosan hosszú pauza. Olaszországban, Németországban és Spanyolországban egyaránt december 20-án rendezik meg az utolsó téli fordulót, míg Angliában még karácsonykor (26-án) és 30-án is játszanak. A németek 24, az olaszok 15, a spanyolok 12, az angolok 9 napig pihenhetnek.
Könnyű nekik azzal a háttérrel, de akkor mi a helyzet Albániában? Hiszen ők is futballoznak karácsonykor, és január végén – alig 37 nap elteltével – már újra pályára lépnek. Csak viszonyításképp, Franciaországban 24, Csehországban 51, Ausztriában 61, Lengyelországban és Horvátországban 75-75, míg Ukrajnában 76 napig nem játszanak. Még a felsorolt kelet-európai bajnokságokkal sem vagyunk egy súlycsoportban, tavaly focistáink 96 napot kaptak a regenerálódásra, az idén elvileg éppen 90-et, hiszen az első „tavaszi” fordulónk február 20-ra esik. Futballvezetésünk évtizedek óta tisztában van vele, hogy ez a helyzet nemcsak nevetséges, de tarthatatlan is, ezért újra és újra ígéretet tesz a változtatásra. Idén februárban így nyilatkozott erről Kisteleki István, az MLSZ elnöke: „Egy-másfél hónapra le lehetne rövidíteni a jelenlegi három hónapos szünetet”; majd ígéretet tett a változtatásra. Ezt követően egy tavaszi ülésen felvetette a klubtulajdonosoknak a műfüves pályákon megrendezett téli mérkőzések ötletét, ám a mecénások ezt elvetették, arra hivatkozva, hogy egyedül a Honvéd rendelkezik lelátóval felszerelt műgyeppel, és a csapatok amúgy is külföldön akarnak felkészülni. Nem árt megjegyeznünk, hogy fűthető csőrendszerrel felszerelt gyepszőnyege is egyetlen gárdának, a Győrnek van.
Az egyesületek ellenállása miatt valódi határozat helyett csak arról született döntés, hogy a tulajdonosok december 16-ig kidolgoznak egy ellenjavaslatot, Tarsoly Csaba (Győr), Tolnai Sándor (Újpest) és Rózsa Pál (Kecskemét) vezetésével. Ennek az ellenjavaslatnak a lényegéről az MLSZ-nél nem tudtak felvilágosítást adni, így csak az a biztos, hogy a Debrecen az ősz végi záróforduló óta már két, korábban elhalasztott meccsét is lejátszhatta. Megfelelő talajon, hűvös, de a játékra különösen alkalmas időben. A két meccset összesen hétezren tekintették meg, ami a szokatlan időpontokat figyelembe véve teljesen elfogadható nézőszám. December közepén vélhetőleg majd gond nélkül megrendezik a Debrecen–MTK kupanegyeddöntő oda-visszavágóját, ahogy még két-három bajnoki fordulót is könnyedén lejátszhattak volna. Az, hogy mikor rendezik az első tavaszi fordulót, egyelőre megjósolhatatlan, hiába adták meg a február 20-i időpontot. Annyi bizonyos, hogy az idén el kellett halasztani a február végi, március eleji mérkőzéseket, természetesen a zord időjárás miatt, Magyarországra ugyanis a tél általában december végén érkezik, és február végén távozik.