Hatalmasra duzzadt a külföldről érkező áruk aránya a magyar gazdaságban a rendszerváltás óta, és ennek a kis- és közepes vállalkozások (kkv) isszák meg a levét – állítja Róna Péter közgazdász. A szakember szerint a nyolcvanas évek végén még hét százalék körüli volt az importáruk aránya a boltok polcain, ám ez mára elérte a 32–36 százalékot. – Ha csak az emberek fizetésének azt a részét vesszük alapul, amelyet szabadon elkölthetnek, akkor még rosszabb a helyzet: ahhoz képest ugyanis 56 százalék a külföldről behozott áruk aránya. Ez közel kétszer annyi, mint amennyit Szlovákiában, Csehországban vagy Lengyelországban mérhetünk – közölte a közgazdász. Róna Péter úgy látja, hogy Magyarország és szomszédai között elsősorban az a különbség, hogy míg mi kiszolgáltattuk a piacainkat a külföldi beruházóknak és áruknak, addig szomszédaink igyekeztek védeni a sajátjaikat.
A szakember szerint a külföldről érkező termékek előnye egy hosszú távú, a rendszerváltás óta tartó hibás politika eredménye. A jegybanki alapkamatot túl magasan, a forintot pedig túl erős szinten tartotta a Magyar Nemzeti Bank, így az importáruk viszonylag olcsók voltak, és ezzel az árral a hazai cégek nem nagyon tudtak versenyre kelni. Az erős forinttal a szakember szerint többek között azok a nagy multicégek jártak jól, amelyek sokat importálnak. Ezek közé tartoznak a nagy áruházláncok is – Ilyen körülmények között egyáltalán nem meglepő, ha spanyol paradicsomot eszünk – tette hozzá.
Az erős forint és a magas jegybanki alapkamat a lakosság számára is káros volt, mivel azt a benyomást keltette, hogy megéri devizában eladósodni. A külföldi fizetőeszközben jegyzett hatalmas adósság hátrányait az emberek a válság első hónapjaiban tapasztalhatták meg, amikor a forint gyengülése miatt az egekbe szöktek a törlesztőrészletek.
Az importáruk előnyével elsősorban a hazai kis- és közepes vállalkozások jártak rosszul, mert ők a hazai piacra termelnek. A szakemberek többsége egyetért abban, hogy a hazai kkv-k helyzete nagyon rossz. Ez azért is aggasztó, mert a magyar munkavállalók hetven százalékának ők adnak munkát.
Vadász György, a Magyar Iparszövetség ügyvezető társelnöke szerint a válság neheze még csak most következik a cégek számára. Az utóbbi évben nagyon legyengültek a kkv-k, de igyekeztek megtartani a munkaerőt. A társelnök szerint a multik és a kis cégek között az az egyik különbség, hogy míg a nemzetközi nagyvállalatok könnyebben hoznak meg egy létszámleépítésről szóló döntést, addig egy kisvállalkozás tulajdonosa, aki jó ismeri a dolgozókat, és felelősséget érez irántuk, igyekszik minél későbbre tolni az elbocsátásokat. – Ez év utolsó hónapjaiban és jövőre viszont nem marad más választásuk a cégeknek, azokat is el kell bocsátaniuk, akiket semmiképp nem szerettek volna, így a 2010-re vonatkozó tizenegy százalékos munkanélküliségi prognózis elég optimistának tűnik – jegyezte meg Vadász György.
A társelnök úgy látja, hogy ha a környező országok kkv-ihez mérjük a sajátjainkat, nincs okunk a dicsekvésre. – Annyira rossz helyzetben egyik volt szocialista országban sincsenek ezek a cégek, mint nálunk – állítja a társelnök. Szerinte ennek többek között az az oka, hogy bár minden országnak szüksége volt a külföldi tőkére, sehol nem támogatták annyira a külhoni befektetőket, mint nálunk. Ráadásul Magyarországon az adórendszer is a kkv-kat sújtja.
origo.hu
Orbán Viktor-interjú a Kossuth Rádióban – élőben az Origón!
