Újra porig alázták a fogyatékosokat

Ismét olyan pályázatokkal kampányol a kormány, amelyek csak papíron léteznek, ezúttal a fogyatékosokon segíteni szándékozó cégeket ültették fel. A megváltozott munkaképességűeknek munkát adó vállalatok ugyanis augusztus eleje óta hiába várnak arra, hogy a júliusban meghirdetett, s azóta több helyen is reklámozott uniós pályázatokhoz végre elkészüljön a kitöltőprogram.

Szabó Anna
2009. 12. 20. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nem lehet beadni a pályázatokat hónapok óta arra a két uniós programra, amelyek keretében fogyatékosokat foglalkoztató vállalkozások akadálymentesítésre és gépbeszerzésre kérhetnének uniós támogatást annak érdekében, hogy minél több megváltozott munkaképességű embernek adhassanak munkát. A társadalmi megújulás program (Támop 1.1.1./2009.) erre vonatkozó pályázatai elvileg idén július 3-án jelentek meg a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) rendszerében, s a leírás szerint augusztus harmadikától be is lehet nyújtani a pályázatokat, ám az ehhez szükséges kitöltőprogram a mai napig nem készült el. Így kénytelenek várakozni azok a cégek, amelyek az idei és a jövő évi támogatási megvonások ellenére is szeretnének fogyatékosokat foglalkoztatni, miközben a munkahelymegtartó intézkedések késésének következtében több ezer csökkent munkaképességű személy már elvesztette állását. Tovább ront a helyzeten, hogy augusztus végén épp a válságra hivatkozva bezárták a kapukat a fogyatékosokat foglalkoztató cégek előtt, s már korábban jelentősen megnehezítették a munkáltatói engedélyek, akkreditációk kiadását. A jövő évi költségvetés ráadásul az átlagos elvonásoknál jóval nagyobb mértékű megszorítást ró a mozgássérültekre, a siketekre, a vakokra és az értelmi fogyatékosokra, ráadásul a foglalkoztatási támogatásaikat is jelentősen, hozzávetőlegesen nyolcmilliárd forinttal rövidítették meg. Lapunk megkereste a foglalkoztatási programért felelős Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ felelősét, aki szerint a pályázatokért ebben a szakaszban már nem a szociális tárca, hanem az uniós programok közreműködő szervezete, az ESZA Nonprofit Kft. a felelős. Ennek a szervezetnek a feladata ugyanis a pályázat kiírása, a beérkezett pályázatok értékelése, a szerződések megkötése és a programok szakmai ellenőrzése. Az ESZA azonban több nap gondolkodási idő után sem tudott válaszolni arra az írásban feltett kérdésünkre, hogy mi az oka a közel egymilliárd forintnyi forrást érintő pályázatokat akadályozó késésnek, illetve, hogy pontosan mikorra készítik el a hiányzó kitöltőprogramokat. Hiába kerestük a társaság ügyvezető igazgatóját, s a kommunikációs osztályt is, itt csak egy automata jelezte, hogy fogadták kérdéseinket. A kitöltőprogram késése és az ESZA titkolózása már csak azért is furcsa, mert a társaság nyilvánosnak számító szerződéskötései arról tanúskodnak, hogy tízmilliókat fordítanak informatikai tanácsadásra és rendszerfejlesztésre. A megbízások között 6,1 millió forintért még egy szoftverleltár elkészítése is szerepel, ami lényegében a telepített számítógépes programok számbavételét jelenti.
– A fogyatékosokat alkalmazó vállalatok akadálymentesítése óriási probléma, ám a foglalkoztatási gondoknak csak egy töredékét jelenti, mivel ennek a rétegnek nagyon alacsony, mindössze hét–tíz százalékos a foglalkoztatási aránya – mondta lapunknak Derera Mihály. A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) gondozásában üzemelő Oktatási Továbbképző és Távmunka Intézet igazgatója szerint hatalmas a lemaradásunk a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása terén. Hangsúlyozta: alig látszanak az uniós pénzek, holott oktatásra és iparfejlesztésre lenne a legnagyobb szüksége a fogyatékosok társadalmának, hiszen 80 százalékuk csak az általános iskolát végezte el. Véleménye szerint fontos lenne azoknak a gépeknek a beszerzése is, amellyel a képzettebb fogyatékosok valóban termelékeny és nyereséges munkát végezhetnének. Derera szerint a csökkent munkaképességűek foglalkoztatása nem korszerű, átgondolt programokkal pedig a papírhajtogatásnál sokkal hatékonyabb munkavégzést lehetne megszervezni a több százezer főre tehető csökkent munkaképességűek társadalmának. – Uniós öszszehasonlításban nálunk 60 százalékkal kevesebben dolgoznak távmunkában, amely már csak azért is jó foglalkoztatási forma lenne, mert ki lehetne iktatni a közlekedési akadályokat – fűzte hozzá az igazgató. Derera Mihály szerint ezeknek az embereknek a munkába állítása a költségvetésnek is jóval kevesebb kiadást és több bevételt hozna.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.