Üres kézzel távozhatnak a klímatárgyalók

A BBC tudósítása szerint a káosz és a tragédia szavaktól hangosak a koppenhágai klímacsúcsnak otthont adó központ folyosói. Dán kormányzati források szerint a csúcson részt vevő országok képviselőinek semmiben sem sikerült megállapodniuk, így a ma véget érő konferencián egy konkrétumokat nem tartalmazó dokumentum kerül az állam- és kormányfők elé aláírásra.

Dán kormányzati források szerint nem szabad túl nagy reményeket fűzni ahhoz, hogy Koppenhágában átfogó klímavédelmi egyezmény születik, sokkal valószínűbb, hogy jövőre Mexikóban kerül sor egy ilyen megállapodás aláírására.
Még mindig hiszek abban, hogy sikerrel zárulhat a konferencia – mondta ugyanakkor Yvo de Boer, az ENSZ éghajlat-változási ügyekért felelős vezető tisztségviselője. Négy kulcskérdés azonban továbbra is nyitott: nincs egyetértés a fejlődő országoknak biztosítandó klímavédelmi támogatás mértékéről, nem állapodtak meg a konferencián arról, hogy az ipari államok milyen mértékben fogják vissza üvegházhatású gázkibocsátásukat, továbbá nem világos, miként kellene ellenőrizni a fejlődő országokban a kibocsátás alakulását, végül abban sincs konszenzus, hogy milyen jogi formába foglalják mindazt, amiben sikerül megállapodni.
Felmérhetetlen árat fizet a világ, ha nem sikerül megállapodásra jutni a koppenhágai klímakonferencián – figyelmeztetett tegnap az MTI által idézett német kancellár. Angela Merkel a német parlament alsóházában elmondott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a kudarc nem engedhető meg. A kancellár konkrét kötelezettségvállalásra szólította fel az Egyesült Államokat, Kínát és Indiát. Kína nem lát lehetőséget arra, hogy megállapodásra jussanak a résztvevők a koppenhágai klímakonferencián – mondta a Reuters brit hírügynökségnek egy névtelenséget kérő kínai tisztségviselő.
Mindezek ellenére több hírforrás is arról számolt be, hogy a tegnapi kezdeti lehangoltság ellenére ismét lendületet vettek a tárgyalások. Az Egyesült Államok egy 100 milliárd dolláros klímavédelmi alap felállítására tett javaslatot. Hillary Clinton külügyminiszter egyelőre nem részletezte, hogy Washington mekkora összeggel kíván hozzájárulni az alaphoz, de Japán jelezte: három év alatt összesen 15 milliárd dollárral járulna hozzá. Mivel az Európai Unió múlt pénteken 10,5 milliárd dolláros ajánlatot tett, összesen több mint 25 milliárd dollárnyi felajánlás érkezett az alapba.
Brit kezdeményezésre közben két munkacsoportra osztották a tárgyalásokat. Az egyik a kiotói jegyzőkönyv alapján dolgozik egy megállapodástervezet szövegezésén, a másik pedig egy olyan egyezmény összeállítására törekszik, amely az Egyesült Államokra és a fejlődő országokra vonatkozik.
Ezzel párhuzamosan egy tanulmány szerint a mainál nyolc méterrel magasabbra emelkedett a tengerszint mintegy 125 millió évvel ezelőtt, amikor a sarkvidéki hőmérséklet nagyjából 3-5 Celsius-fokkal volt melegebb. Az amerikai Harvard és Princeton egyetemek kutatói szerint „eredményeink rávilágítanak arra, hogy a jéglemezek hosszú távon még a viszonylag alacsony szintű globális melegedések időszakában is sebezhetővé válnak”.