Úgy tűnik, a hazai civil szervezetek, illetve megkeresésük nyomán Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa évről évre kénytelen felhívni a kormány figyelmét a nemzeti vagyont képező mezőgazdasági génbankok fontosságára. Az ombudsman tavaly az állami támogatás fenntartását kérte a földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztertől és az Országgyűléstől, mivel 2008-ban egyetlen forintot sem kívántak biztosítani az intézmények fenntartására. A helyzet idén sem javult. A 2010-es költségvetés tervezete szerint mindöszsze 300 millió forintot szánnak a hazai génbanki hálózat működtetésére.
Fülöp Sándor viszont úgy tartja, a helyzet csak akkor lenne rendezhető, ha a központi költségvetés évente, reálértéken egymilliárd forintot fordítana a génmegőrzés közhasznú feladataira. Meglátása szerint ki kellene alakítani a génbankok hálózatát, amelyet a Tápiószelei Agrobotanikai Intézet koordinálna. Az ombudsman megállapította: a mezőgazdaságban ma uralkodó iparszerű termelési gyakorlat miatt számos őshonos fajta kiszorult a termelés napi gyakorlatából. A csökkenő finanszírozás és a folyamatos átszervezések súlyos károkat okoznak a génbanki hálózatnak. A hazai haszonnövény- és haszonállat-génkészlet megőrzése nem csupán nemzetközi egyezményben vállalt előírás, hanem hazánk hosszú távú érdeke, ami a költségvetési források megcsonkítása miatt veszélybe került – tette hozzá az országgyűlési biztos.
Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) becslése szerint az elmúlt száz évben a mezőgazdaságban használt fajták sokféleségének 75 százalékát elvesztettük. A megmaradt 25 százalék jó része pedig veszélyeztetett. A sokféleség megtartása, növelése viszont létkérdés az agrárrendszerekben, hiszen a világ élelmezését teszi sebezhetővé az egyöntetűség növekedése, a fajtaszámcsökkenés és néhány fajta egyeduralkodóvá válása. A nemesítési alapanyagok eltűnése ugyanakkor a változó körülményekhez alkalmazkodó újabb fajták előállítását is veszélyezteti. A mai viszonyok között ez a folyamat egyre erősebben megjelenik, mert pár multinacionális cég mindenáron a génmanipulált növénytermesztést igyekszik meghonosítani a világban. Erről a termelési módról azonban még nem tudni, milyen hatást fejthet ki a hagyományosan nemesített haszonnövényfajokra.
Hazánk jelenleg tiltja a génmanipulált növények termesztését, az unióban viszont már több tucat fajta termesztésére rábólintottak. Az idő múlásával azonban egyre több csontváz hullik ki a szekrényből az ilyen fajtákkal kapcsolatosan. Legutóbb például világosan cáfolta egy tanulmány azt a biotechnológiai ipar által hangoztatott érvet, miszerint a génmódosított növények a növényvédő szerek felhasználásának csökkenését eredményeznék. A Greenpace például felhívta a figyelmet egy jelentésre, amelyet Charles Benbrook amerikai kutató, a The Organic Center munkatársa készített. A dokumentum adatokkal bizonyítja, hogy a génmódosított növények bevezetése óta drámai mértékben megnőtt a gyomirtó szerek felhasználása.
A genetikailag módosított növények túlnyomó részét ugyanis arra fejlesztették ki, hogy tűrőképességgel rendelkezzenek a totális gyomirtókkal szemben, ám kifejlődtek az ezekre a szerekre rezisztens gyomok is, ezért egyre több újabb vegyszert kellett használni. A jelentés szerint a génmódosított kukorica, szója és gyapot köztermesztésének első 13 éve mintegy 144 ezer tonnával növelte meg a növényvédő szerek felhasználását.
origo.hu
Így védekezhetünk az agyevő amőba ellen – itt az orvos véleménye!
