Világok határán egyensúlyozva

A marosvásárhelyi Látó című folyóirat idei, 11., friss száma is vérbeli, hiteles irodalmi lap, ígéretes költeményekkel, novellákkal. Mi több, egy teljes terjedelmében közölt egyfelvonásos dráma, Izsó Zita Függés című alkotása is bizonyítja, hogy neves író, irodalmár főszerkesztője, Gálfalvi György tisztában van azzal, hogy egy mai irodalmi folyóirat feladata az élő, primer irodalom, az élő kultúra és az aktuális reflexiók közlése. A dráma felütése is izgalmas, jelzi, hogy az írónő az életből, a valóságból meríti életanyagát. Izsó Zita a gyógyszerfüggés és egyéb függések, a felelősség, a felelőtlenség, a sorsválasztás és a sors nélküliség problémakörét járja körül egy jórészt pszichiátriai osztályon játszódó drámában, amelynek helyszíne lehet akár Erdélyben, akár Budapesten. Feszült, izgalmas, krimiként is felfogható intellektuális drámáról van szó, ezért nem ildomos elárulni a megoldást.
A lap szellemi horizontja befogja a Kárpát-medencét, ennek emblematikus kifejezése Muszka Sándor Susogó című verse, amelynek metaforái kötődnek az Alföldhöz, az erdélyi Részek anyaországba került csücskéhez, a Székelyföldhöz és a szórványhoz is. E vers tónusa játékos, ironikus, a komorabb hangvételt Boda Edit Apokrif látomása képviseli, de még inkább a Kakasok éneke. Ez utóbbi vers a kiszolgáltatottságról, a magányba kitaszított, vergődő lélekről vall. Fölfedezhetünk a lapban egy groteszk palettájú költőt is. Anélkül, hogy… a címe Visky Zsolt versének: „Kicsinál az alapvető dolgokra való / képtelenségem. Például / ünnepelni egy porosz krumpliföldet.” A költemény játékos, a valóság és a látomás határán egyensúlyozó szemlélet jegyében fogant. Híven illusztrálja, hogy a költő úgy is tud meghökkentő, szürrealisztikus lenni, hogy valódi üzenetet is közvetít.
A Székelyföld határán, Marosvásárhelyen szerkesztett lap szerzői, témái nem kötődnek feltétlenül csak a régióhoz. Füzi László Világok című munkája részlet egy készülő szociografikus ihletésű regényből. A szemelvény képet villant fel egy faluról, amelynek egyik fele egy gyár vonzáskörzetéhez tartozó, városiasabb, a másik a hagyományosabb, falusiasabb, földművelő népnek biztosít életteret.
A lap melléklete érdekes eszmefuttatásokat tartalmazó Munkafüzet, egy vitatott – vitatható –, egyesektől nagyra értékelt, másoktól kevésbé kedvelt és becsült regényről, Bodor Ádám Az érsek látogatása című művéről és a belőle készült, még vitathatóbb filmről, Kamondi Zoltán Dolinájáról. Sokrétűen, sokoldalúan járják körül a szerzők a műveket és azoknak nyomasztó, látomásos szemléletmódját. Az egész folyóiratszámra jellemző, hogy a benne foglalt munkák jelentős része világok határán egyensúlyoz.
(Látó, irodalmi folyóirat, 2009/11. Marosvásárhely.)