Vincze Béla tagadja a hamisítás vádját

Egységes álláspontot képvisel a borásztársadalom Vincze Béla – állítólagos – borhamisításával kapcsolatban. A termelők úgy vélik: érthetetlen, miként került ki az Országos Borminősítő Intézetből az egri borász mintáinak elemzése, ha még nincs végleges döntés az ügyben. Eközben azt hangoztatják, hogy a glicerin nem veszélyes az emberi szervezetre. A neves borászok azt is nehezményezik, hogy az állam nem képviseli jobban a magyar borok érdekeit, s szeretnék tudni, hová kerülnek azok a forintok, amelyeket a Bormarketing számlájára fizetnek be.

Jelenleg szünetel a sajtó tájékoztatása – mondta Szőke János, az Országos Borminősítő Intézetet (OBI) igazgatóhelyettese megkeresésünkre. Arra szerettünk volna választ kapni, hogy – jogerős végzés híján – miként kerülhetett ki az OBI-ból a Vincze Béla neve alatt forgalomba hozott, illetve az általa forgalmazott borok glicerintartalmára vonatkozó eredmény. Arra is kíváncsiak lettünk volna, hogy az egri borász esetében mért-e az intézet első alkalommal glicerintartalmat. Az elutasító választ követően pár hetet vártunk, talán csitulnak a kedélyek, és feloldja a hivatal a hírzárlatot, ám a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (amely alá az OBI tartozik) sajtószóvivője, Harka Zoltán ismételten és kategorikusan elhárította a válaszadást.
Ismert: az OBI állítása szerint a Vincze Borászat hat palack eredetvédett egri bikavért küldött be az igazgatósághoz azért, hogy adjanak ki forgalombahozatali engedélyt a mintával megegyező, 250 hektoliternyi, a pincészetben tárolt borra. Ugyanakkor később nem találták a megjelölt tételt a borász egri pincéjében. A Központi Borminősítő Igazgatóság (KBI) októberben nemcsak a Vincze-pincészetből beküldött mintákban, hanem olyan borokban is talált glicerintöbbletet, amelyek már kereskedelmi forgalomba kerültek.
Vincze Béla visszautasítja a borhamisítás vádját, és fellebbez a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MSZH) alá tartozó KBI elmarasztaló döntése ellen – erről közleményben tájékoztatott. Az egri borász néhány bevizsgált boráról ugyanis az igazgatóság azt állítja, hogy a természetesnél több mint kétszer annyi glicerint találtak a beküldött mintákban. Az erről szóló dokumentumokat november 9-én kapta készhez Vincze, aki ezzel egy időben döntött úgy, hogy szakértők segítségével védi meg borászata jó hírnevét.
Közlése szerint a Vincze Borászat Kft. a határozat átvétele után azonnal értesítette valamennyi forgalmazóját, hogy a hatóság szerint kifogásolt módon készített borait vegyék le a boltok polcairól. Azt is ígérte, hogy minden forgalmazójának megtéríti az ügyből adódó kárát. Vincze Béla bízik benne, hogy a jogorvoslat megnyugtató eredményt hoz számára.
A soproni borász, Taschner István arra panaszkodott, olyan fokú hírzárlatot rendeltek el az ügyben, ami nem teszi lehetővé, hogy érdemben véleményezze Vincze esetét. – Egyelőre mindenki sötétben tapogatózik, az viszont megérné egy per tárgyát, hogyan kerülhetett nyilvánosság elé a nem végleges vizsgálati eredmény – akár igaz, akár nem – vállalkozott a kommentárra Takler Ferenc. A szekszárdi borász hozzátette: nem érti, miért csak Vincze Béla borában vizsgálták a glicerintartalmat, hiszen az egri gazdát tisztességes embernek ismerte meg, akinek az élete nem a csalásról és hazugságról szól. Ezért érvelt a Pannon Bormíves Céhben is Vincze mellett, ám véleményével kisebbségben maradt, s a céh felfüggesztette az egri gazda tagságát.
– A tűzzel játszanak, akik ezt a folyamatot elindították, egyébként is: a glicerin minden borban megtalálható természetes formában – szögezte le Kaló Imre szomolyai borász. Utóbbi tényt név nélkül az OBI egyik munkatársa is elismerte lapunknak. Az is érdekes, hogy nem exportra szánt termékben keresett az intézet glicerint; lapunk kérésére – átolvasva borainak korábbi vizsgálati eredményeit – ugyanezt furcsállta idősebb Szepsy István mádi termelő is. A Tokaj vidéki borász szerint „rengeteg furcsa dolog” történik az ágazatban, de érdemben nem tudott nyilatkozni Vincze Béla esetével kapcsolatban, noha sajnálkozott a történtek miatt.
– A glicerint legfőképpen ott használják, ahol nem jól termelik a szőlőt. Vincze Béla pincéje viszont tele van, és csak egy kiló szőlőt termel egy tőkén – mondta Kaló Imre. Szerinte a megvádolt termelő képes annyi bort előállítani, amennyit forgalomba hoz; az egyik legnagyobb szőlőbirtokos és ültetvényei a legszebbek közé tartoznak a vidéken, ötven hektár ültetvény tulajdonosa. – Vincze Béla ennek az országnak egy kincs, ám mégis ki akarják végezni, ahogy ellehetetlenítenek minden egyes értelmes, értékteremtő embert. Azt a tizennégy üveg bort pedig, ami az OBI-ba került, soha nem látta; ezt a csapdát akárkinek fel lehet állítani.
– Bort hamisítani tilos! – szögezte le Jásdi István csopaki borász, aki lapunk érdeklődésére úgy foglalt állást, hogy a magyar bortörvény a tisztességes borászatot védi, még ha nem is következetesen. Szerinte ugyanis az újvilági borok húsz százaléka víz. Hozzátette viszont, hogy nem Vincze Béla véleményes bora a magyar borászat legsúlyosabb gondja.
– A közepesen nagy üzemek kiszorulnak a piacról, pedig korábban ők vásárolták fel a kistermelők gyümölcsét. Utóbbiak viszont ezzel csődközelbe kerültek, amit sem az OBI, sem a kormány nem tudott megakadályozni. Ugyanakkor leszögezhetjük, ennek nem Vincze Béla az előidézője – vélekedett Jásdi István. A csopaki termelő úgy látja, a nagy „borgyárakkal” csak úgy tudják felvenni a versenyt, ha egyedi, különleges borokat készítenek.
– Rettenetes az eset körüli médiacsámcsogás. Tudomásul kellene venni, hogy ahol bort termelnek, mindig akad, aki eltéved. Más országokban megbüntetik érte, és két nap múlva elfelejtik, nincs ez az őrület – jellemezte a hazai visszás állapotokat Gere Attila villányi termelő, ahogyan Frittmann János soltvadkerti borász szerint sem akkora fajsúlyú az ügy, mint amekkora publicitást kapott. – Az ilyen hír kapóra jön külföldön, ezért szűkebb körben kellett volna vele foglalkozni. Meg kell viszont jegyeznem: akik valóban cukorcefréből készítenek, gyakran az egészségre is káros italt, azokról kevesebb szó esik – vélekedett. Ezt kifogásolta Kaló Imre is, aki úgy látja: azokról az emberekről, akik nem szőlőből készült borokat hoznak forgalomba, egy árva szó nem esik, noha hihetetlen alacsony árú és tömegű „boroktól” roskadoznak az áruházak polcai. – Tíz alkoholfokkal félédes vörösbort hogy a csudába lehet készíteni? Csak művileg. Miért pont Vincze Béla borát vizsgálták be? – várja a választ a szomolyai borász.
Gere Attila kifogásolta, hogy a Magyar Bormarketing Kht. – amely szakmai szervezetbe tömöríti a hazai borászat szereplőit, és képviseli azok marketing és értékesítési tevékenységeihez kapcsolódó érdekeit – még a működéséhez szükséges pénzhez sem jut hozzá, holott a termelők nyolc forintot fizetnek be literenként a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal számlájára, ahol becslésük szerint nagyjából 800 millió forint gyűlhetett már össze. Gere problémaként jelölte meg azt is, hogy a reklámozásra befizetett összegekből a borászoknak pályázni kell a marketingköltségekre, de még „semmit sem láttak vissza a saját pénzükből”. Ugyanakkor hazánk több ezer hektoliter bort importál az olcsó olasz asztali borokból.
Takler Ferenc is szóvá tette, nem érti, miként kerülhet egymillió hektoliter külföldi bor a hazai asztalokra. Jásdi István is figyelmeztetett: a hatóságot nem lehet nekizavarni a borászoknak, utalva arra, hogy újabban az OBI a palackok címkéjét vizslatva bírságolja meg a termelőket a legkisebb vétségért is.