– Mélységes felháborodással figyelem a gyurcsányi gyűlöletkommunikáció újabb és újabb megnyilvánulásait, melyekben a szocialisták a Fideszt teszik felelőssé az influenzás halálesetek miatt – mondta Görgényi Ernő, a Fidesz gyulai frakciójának vezetője. Utalt arra, hogy hétfőn a volt kormányfő, Gyurcsány Ferenc a blogjában a Fideszt vádolta az oltások elmaradása miatt, mert szerinte ezért haltak meg többen is. Görgényi felhívta a figyelmet, hogy Gyula MSZP-s parlamenti képviselője, polgármestere, Perjési Klára a megyei és a városi újságban megjelent nyilatkozatában kifogásokat említett a H1N1-vakcinával kapcsolatban. A kormánypárti politikus – aki az Országgyűlés egészségügyi bizottságának is tagja – szinte kidobott pénznek minősítette az arra költött állami forrásokat.
*
Kritizálta a H1N1 elleni harc gyakorlatát, a megelőzésre és gyógyításra fordított 6 milliárd forintot pedig sokallta. Szó szerint úgy fogalmazott: ágyúval lőnek verébre, mert ez a járvány még egy hagyományos influenzánál is gyengébb. Úgy vélte, ez az ügy iskolapéldája annak, hogy szakmai kérdéseket nem szabad politikai alapon megoldani. – A gyógyszer hatása kétséges, miközben az egészségügyi ellátórendszer megszorításokat vezet be – vélekedett Perjési Klára.
– Mint orvos, elsősorban a pánikkeltést kívántam megakadályozni, helyette a józanságot és az arányérzéket ajánlani októberi sajtótájékoztatómon – fejtette ki a Magyar Nemzetnek Perjési Klára, hozzátéve: ezt elmondta az egészségügyi bizottság rendkívüli ülésén is. – Normális, hogy szeretünk aggódni, világvégétől, természeti katasztrófáktól, járványoktól félni. De az már nem helyes, ha ezt a politikusok és a média felnagyítják. És azt sem tudjuk, hogy nem jönnek-e újabb, még brutálisabb vírusok. Az is jellemző, hogy a vakcinát gyártó cég tulajdonosi háttere a fő célpont az ellenzék retorikájában – jegyezte meg.
A fideszes Görgényi szerint Perjési a fentiekkel a vakcina hatékonyságát is kétségbe vonta, tulajdonképpen lebeszélte az embereket a védőoltásról.
Az Országgyűlés egészségügyi bizottsága egyébként tegnap is tárgyalt az új influenzáról. Itt Székely Tamás szakminiszter beszámolt a legfrissebb adatokról. Elmondta: az előző heteknél kisebb mértékben ugyan, de ismét emelkedett az influenzaszerű megbetegedések száma hazánkban. Az elmúlt héten összesen 42900-an fordultak orvoshoz. Ez 6 százalékos emelkedést jelent a két héttel ezelőtti adatokhoz képest. A tárcavezető szerint a megbetegedések számának elmúlt hetekben tapasztalt meredek emelkedése megtört. Csökkent a legfertőzöttebb területen, a Közép-Magyarország régióban is az orvoshoz fordulók száma. Mostanáig 25 olyan haláleset történt Magyarországon, ami összefüggésbe hozható az új influenzával. Eddig az emberek 22-23 százaléka kapta meg a vírus elleni védőoltást.
Közben 57-re emelkedett azoknak a kórházaknak a száma, ahol részleges vagy teljes látogatási tilalmat rendeltek el az ÁNTSZ legfrissebb listája szerint. Egy-egy intézmény akár több telephelyet is jelenthet, hiszen az ország 4, budapesti, pécsi, szegedi és debreceni orvosegyetemének valamennyi klinikáját érinti a látogatási tilalom. A kormány egyébként létrehozott egy helyi tarifával hívható kékszámot, hogy mindenki friss információhoz jusson a járványnyal kapcsolatban. Az éjjel-nappal hívható 189-es szám mellett a Kormanyszovivo.hu portálon egy H1N1-aloldalt is létrehoztak, ahol naprakész információ található a betegséggel kapcsolatban. Az ÁNTSZ már működtet egy ingyenesen hívható zöldszámot. A 06-80/204-217-es számon munkanapokon 8 és 16 óra, munkaszüneti napokon 9 és 13 óra között várja az új influenzával kapcsolatos hívásokat.
Eközben vita alakult ki arról a főigazgatói levélről, amelyet Rácz Jenő, a Veszprém Megyei Kórház főigazgatója, volt szocialista egészségügyi miniszter küldött a munkavállalóknak. Ebben az állt: ha nem oltatják be magukat a dolgozók H1N1 ellen, és egy beteg bizonyíthatóan ezért kapja el a fertőzést, akkor a munkavállalónak kell állnia az ezzel kapcsolatos esetleges kártérítést. Ha pedig a kórházban egy dolgozó azért betegszik meg, mert nem oltatta be magát, kevesebb táppénzt kap. Az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet (OMFI) szerint a munkáltatónak nincs jogosultsága eldönteni, hogy egy dolgozó megfertőződése foglalkozási megbetegedésnek minősül-e, s így jár-e neki a magasabb összegű, százszázalékos táppénz. Ezt ugyanis az OMFI-nak kell megállapítania – hangsúlyozta Nagy Károly főosztályvezető. Tehát nem is teheti függővé a táppénz mértékét attól, hogy beoltatta-e magát a dolgozó, vagy viselt-e védőmaszkot. Nagy Károly szerint adott esetben a munkáltató a foglalkoztatás feltételeként szabhatja az oltást a munkavállalónak, ám ha a dolgozó ezt mégsem adatta be, s bizonyíthatóan a munkahelyén fertőződik meg, az akkor is foglalkozási megbetegedésnek számít, és jár utána az emelt öszszegű táppénz. Ennek bizonyítása azonban hosszadalmas és rendkívül bonyolult lehet – szögezte le. Az eset kapcsán egy másik főigazgató, a Kaposi Mór Oktatókórház vezetője, Repa Imre úgy fogalmazott: nem gondolja, hogy a személyes példán túl bármilyen nyomást kellene gyakorolnia a kedvezőbb oltási arány érdekében. Bujdosó László Veszprém megyei tiszti főorvos, az Országos Pandémiás Bizottság vezetője azt mondta Rácz leveléről: a főigazgató nyilvánvalóan azt szeretné elérni, hogy a kórházi orvos ne váljék fertőzési forrássá, járvány esetén mindig rendelkezésre álljon, és az oltás vállalásával is példát adjon a betegeknek. Nem tekinthető nyomásgyakorlásnak az utasítása – érvelt Bujdosó. Szerinte az lenne a célravezető, ha az egészségügyi dolgozók számára kötelező lenne a H1N1-védőoltás. Egyetértett ezzel egyébként Varga Ferenc, a Magyar Kórházszövetség elnöke is.
