Vita az aláírásról

Moszkva nem ellenség. A NATO Oroszországban nem lát ellenséget – hangsúlyozta tegnap Moszkvában Anders Fogh Rasmussen. A NATO főtitkára sajtóértekezletén kijelentette: „tudatni akarom az orosz néppel, hogy nincsenek Oroszország ellen irányuló terveink”. Hangsúlyozta, hogy a NATO nem hajlandó kompromisszumokra az elvi jelentőségű kérdésekben, de fontosnak tartja az Oroszországgal való együttműködést. (MTI)

Bár a Fehér Ház cáfolta a hírt, egyes moszkvai források szerint Oroszország és az Egyesült Államok a koppenhágai klímacsúcson írhatja alá a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról és csökkentéséről szóló új START-szerződést. Az Egyesült Államok és Oroszország elnöke mától részt veszk a csúcstalálkozón. Dmitrij Medvegyev orosz elnököt Szergej Lavrov is elkíséri Koppenhágába. Az orosz illetékes szerint a külügyminiszter nem utazna a dán fővárosba, ha Oroszország nem bízna abban, hogy itt Barack Obamával aláírhatják az új szerződést. Néhány napja az orosz külügyminiszter azt mondta, hogy a szerződést rövidesen aláírják, de további részleteket nem közölt. A tárgyalások végső stádiumban vannak, ezt jelzi az is, hogy az orosz elnök a napokban telefonon egyeztetett amerikai kollégájával. Medvegyev és Obama megállapodott, hogy folytatják az egyeztetést. Méltatták az orosz és az amerikai delegáció genfi konzultációin zajló intenzív munkát, amelynek köszönhetően jelentős előrelépések történtek a tárgyalási folyamatban. A két elnök megegyezett, hogy további aktív egyeztetésre hatalmazzák fel a delegációkat, hogy valamennyi kérdésben végleges megállapodások születhessenek. Amerikai források szerint idén már nem várható az aláírás, s a megbeszélések januárban is folytatódnak. Ezt a hírt erősítette meg a Kommerszant című orosz lap is.
Az 1991-ben aláírt START–1 szerződés, a történelem legjelentősebb atomfegyverzet-csökkentési megállapodása december 5-én járt le, s az utóbbi évek súrlódásai után a kapcsolataik „újraindítására” törekvő Moszkva és Washington addigra szerette volna aláírni az új szerződést, de nem sikerült időben rendezni minden ellentétet. Az Interfax orosz hírügynökségnek mondta el egy kormányforrás, hogy az aláírásra december második felében, egy európai fővárosban kerülhet sor, a cseh sajtó szintén nemrégen számolt be arról, hogy ez a főváros Prága lehet. A forrás hozzátette, hogy a szerződés ratifikálásáig, azaz mintegy fél évig közös bizottság rendezi majd a hadászati támadó fegyverekkel kapcsolatban esetleg felmerülő vitás kérdéseket. Az orosz kormányforrás hozzátette, hogy az új szerződés kevésbé bonyolult és kevésbé költségigényes ellenőrzési rendszert alkalmaz. A felek a START–1 érvényének lejártával egy időben közölték, hogy érvényben lévőnek tekintik mindaddig, amíg alá nem írják, illetve amíg nem ratifikálják a fegyverkészletek további csökkentéséről szóló megállapodást.
Az új szerződés a hordozóeszközök és elsősorban nukleáris robbanótöltetek számának csökkentését irányozza elő. Eredetileg a hordozóeszközök 500-1100 egységre, a robbanótöltetek számának 1500-1675-re történő csökkentéséről volt szó. A tárgyalásokon a felek egyes források szerint a hordozóeszközöknek 700-800 egységre, a robbanótölteteknek pedig 1600 darabra való csökkentésében állapodtak meg. 2012-ig érvényben van az úgynevezett moszkvai szerződés, amelyet azt követően írtak alá, hogy a START–2-ről folytatott tárgyalások zsákutcába jutottak, s ennek értelmében Moszkva és Washington 2012. december 31-én 1700-2200 robbanótöltettel rendelkezhet.