2004. november 10. Hiller István kulturális miniszter, az MSZP elnöke bejelentette: a kormány külhoni útlevéllel, Szülőföld Alappal és munkahely-teremtési programmal kívánja támogatni a határon túli magyarokat. (A kormány elképzelései szerint a határon túli magyarok úgynevezett külhoni útlevelet kapnának, amely megkönnyítené belépésüket az anyaországba.)
2004. december 5. Népszavazás a kettős állampolgárságról: az urnáknál megjelentek 51,55 százaléka igennel, 48,45 százaléka nemmel szavazott, de eredménytelen lett a voksolás.
2004. december 20. A határon túli magyar szervezetek közös nyilatkozatot tettek közzé a népszavazás eredményéről. Aláírói szerint a nagyarányú távolmaradás annak a következménye, hogy a kormánypártok elbizonytalanították a választókat a „nem” szavazatra buzdítással. A nyilatkozat felkéri a magyar kormányt és a parlamenti pártokat, hogy a nemzetközi joggal összhangban alkossák meg azt a törvénymódosítást, amely lehetővé teszi a határon túli magyarok számára, hogy szülőföldjük elhagyása nélkül rendelkezhessenek magyar állampolgársággal. A dokumentum aláírói: Bugár Béla (MKP), Markó Béla (RMDSZ), Kasza József (VMSZ), Kovács Miklós (KMKSZ), Jakab Sándor (Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége), Juhász Sándor (Horvátországi Magyar Egyesületek Szövetsége), Tomka György (Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség), Hámos László (Magyar Emberi Jogok Alapítvány).
2005. január 7. A Magyar Állandó Értekezlet (Máért) határon túli tagszervezeteinek vezetői kétnapos szabadkai tanácskozásukon zárónyilatkozatot fogadtak el, amelyben elítélték a magyarországi politikai élet mindazon szereplőit, akik a népszavazási kampányban félrevezették a magyarországi választópolgárokat, nemmel való szavazásra vagy távolmaradásra biztatva őket. Egyben felszólították az Országgyűlést, alkosson olyan törvényt, amely lehetővé teszi a határon túli magyarok számára a magyar állampolgárság megszerzését lakóhelyük elhagyása nélkül.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ötpontos javaslatot készített, amelynek célja a határon túli magyarok helyzetének javítása, a nemzetpolitika új megalapozása.
2005. január 11. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök rádióinterjúban kifejtette: közjogi tartalmat kell adni a határon túli magyar fogalomnak, és a kettős állampolgárság helyett az autonómiatörekvéseket kell támogatni.
2005. január 12. A magyar kormányfő Avarkeszi Dezső személyében kormánybiztost nevezett ki, hogy március 31-ig előkészítse a határon túli magyarokra vonatkozó jogszabályokat. Ez lett a 2005. évi XLVI. törvény, amelynek célja, hogy egyszerűbbé és gyorsabbá tegye a magyar ajkúak magyar állampolgárrá válását, de nem szól automatikusan járó kettős állampolgárságról. Eltörölte azt a rendelkezést, amely szerint a letelepedési engedély megszerzése után egy évig kellett várni az állampolgársági kérelem beadására, megszüntette az orvosi vizsgálat kötelezettségét, és felmentette az állampolgársági vizsga alól azokat, akik legalább alapfokon magyar nyelven végezték tanulmányaikat. A korábbi 21 hónapos elbírálási időt 12 hónapra, visszahonosítás esetén hat hónapra csökkentette.
2005. január 14. Bugár Béla és Kasza József átadta Mádl Ferencnek a határon túli magyar szervezetek egységes kérését, hogy a köztársasági elnök terjesszen be törvényt az Országgyűléshez a kettős állampolgárság ügyének rendezése érdekében.
Gyurcsány Ferenc azt követően, hogy megbeszélést folytatott Kasza József VMSZ-, valamint Bugár Béla MKP-elnökkel, bejelentette: január végéig szakértői konzultációsorozat kezdődik, amelyen a magyar kormány és a külmagyar szervezetek képviselői megvitatják az általa meghirdetett ötpontos program részleteit.
2005. január 18. A Magyar Helsinki Bizottság szerint a magyar kormány kivitelezhetetlen, álmegoldásokkal hitegeti a magyar közvéleményt és a határon túli magyar szervezeteket.
2005. február 1. A határon túli magyarok képviselőivel Budapesten ismertették a Szülőföld-program pénzügyi alapjait. A tanácskozáson jelen voltak a gazdasági támogatások végrehajtásában érintett intézmények vezetői is: a magyar külügyi, belügyi, gazdasági szaktárca képviselői, három fontos pénzintézet – a Magyar Fejlesztési Bank, az Eximbank és a Magyar Hitelbank – vezetői, illetve az ITD Hungary és a Corvinus Befektetési Társaság irányítói. A határon túli magyar szervezetek és a magyar kormány budapesti szakértőinek konzultációján a nemzeti vízumról is tárgyaltak, amelyet a román, ukrán, szerb útlevélbe kell majd bepecsételni.
2005. február 14. Elfogadta az Országgyűlés a Szülőföld Alap létrehozásáról szóló 2005. évi II. törvényt.
2005. február 21. A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) alkotmánysértőnek és alkalmatlannak tartja a népszavazásról szóló törvényeket arra, hogy demokratikus népszavazást lehessen lebonyolítani. Az MVSZ 24 pontos módosító indítványt is kidolgozott a törvényhez.
2005. március 4. A határon túli magyarok képviselőivel folytatott konzultációk nyomán részletezték a Szülőföld-programot. A Szülőföld Alap évente egymilliárd forintos költségvetési támogatása, a Magyar Állandó Értekezlet tagszervezeteinek beleszólási lehetősége az alap tanácsának összetételébe, valamint a határon túli magyar közösségek kapcsolattartásának támogatása szerepel a módosító javaslatban.
2005. április 14. A Fidesz nem támogatja a Szülőföld Alapról szóló törvényt, mert nincs meggyőződve arról, hogy a jogszabály valóban a határon túli magyarok szülőföldön maradását szolgálja – írta Németh Zsolt a határon túli szervezetek vezetőinek. Kifejtette, hogy vannak olyan paragrafusok a törvényben, amelyek lehetővé tennék, hogy minden eddigi határon túli támogatást az alapban vonjon össze a kormány, amiből arra lehet következtetni, hogy esetleg szándékában áll felszámolni a jelenlegi alapítványi rendszert.
Ez nem sokkal később meg is történt: a 2218/2006. (XII. 12.) számú kormányhatározatban megszüntetik az Illyés Közalapítványt, a Határon Túli Magyar Oktatásért Apáczai Közalapítványt és az Új Kézfogás Közalapítványt.
2007. március 5. A Magyarok Világszövetsége második alkalommal kezdeményezett országos ügydöntő népszavazást a kettős állampolgárságról.
2008. december 5. A Magyarok Világszövetsége petícióban érdeklődött az Alkotmánybíróságtól, miért nem döntött az intézmény még mindig a kettős állampolgárságra vonatkozó népszavazás ügyében, amelyet az Országos Választási Bizottság elfogadott, de egy magánszemély megfellebbezett.
2009. március 4. Semjén Zsolt (KDNP) lapunkban kijelentette, hogy pártjában elkészítették a kettős állampolgársággal kapcsolatos törvény javaslatát.
2009. május 7. Balázs Péter külügyminiszter egyéni esetekben tudja elképzelni a kettős állampolgárság odaítélését, de a tömegest kifejezetten veszélyesnek tartja, mert „komoly nemzetközi feszültséget keltene”.
2009. szeptember 23. Az SZDSZ feltételekkel támogatná a határon túli magyarok kettős állampolgárságát: egyéni kérelmek alapján és olyan formában képzeli el, amely nem veszélyezteti a külföldön élő magyarok „kettős kötődését”, illetve fontosnak tartja, hogy nemzetközi tárgyalások előzzék meg az intézkedést.
2009. október 12. A Fidesz–KDNP benyújtotta a parlamentben azt a törvényjavaslatot, amely eltörölte volna a magyar állampolgárságról szóló jogszabályból azt a feltételt, hogy az igénylőnek életvitelszerűen Magyarországon kell élnie.
2009. október 29. Egyhangúlag elfogadott álláspontjában az MSZP elnöksége úgy határozott, jelenlegi formájában nem támogatja az ellenzéki előterjesztést, tovább folytatná az erről szóló négypárti egyeztetést. Garanciákhoz kötné a gyorsított honosítást, csak azok választhatnának, akik itt élnek, illetve a szociális ellátásban csak a közteherviselésben részt vevők részesülnének.
2009. november 4. A Fidesz–KDNP visszavonta a magyar állampolgárság könnyített megadására vonatkozó törvényjavaslatát az MSZP „időhúzására”, újabb garanciák említésére hivatkozva.
Kronológiánkban Bakk Miklós munkájára (http: //www.kettosallampolgarsag.mtaki.hu/kronologia.html), illetve saját gyűjtésünkre támaszkodtunk.
origo.hu
Így védekezhetünk az agyevő amőba ellen – itt az orvos véleménye!
