Árva László, az AAM Group Gyorsítósáv című tanulmányának oktatási stratégiáját jegyző közgazdászprofesszor súlyos kritikával illette a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács (NVT) elnökének lapunkban közelmúltban megjelent nyilatkozatát. Nagy János többek között arról beszélt, hogy négy felsőoktatási intézmény akkora adósságot halmozott fel, amely komolyan veszélyezteti az iskolák működését. Az NVT elnöke a vagyonleltár eredményeit ismertette, és meg is nevezte a nehézségekkel küzdő intézményeket: az Eötvös József Főiskola, a Dunaújvárosi Főiskola, a Szolnoki Főiskola és a Nyugat-magyarországi Egyetem vállalt a hozzá tartozó állami vagyon értékénél nagyobb terhet. Jelentős a kockázat a Budapesti Corvinus Egyetem, a Szent István Egyetem, a Nyíregyházi Főiskola, az Esterházy Károly Főiskola esetében is, ahol a PPP-beruházások meghaladják az állami ingatlan vagyon értékének ötven százalékát. Így ezekben az intézményekben egyre komolyabb anyagi gondot jelent a fejlesztés költségeinek viselése. Nagy szerint jobb helyzetben vannak azok az intézmények, amelyek nem vállaltak ekkora kockázatot, és fejlesztési programjaikat a jelenleg folyó EU-forrásokból tudják fedezni.
Árva szerint az NVT elnökének igaza van abban, hogy a PPP-projektek miatt számos egyetem és főiskola nehéz helyzetbe került, ám a szakember szerint Nagy János ezt úgy ábrázolta, mintha a súlyos adósságokról az iskolák tehetnének. Árva László leszögezte: a valóságban az egyetemek és főiskolák nem maguk döntöttek úgy, hogy beszállnak egy PPP-projektbe, hanem a kormányzat választotta ki őket. Minden évben az oktatási miniszter osztja el, hogy a rendelkezésre álló államilag finanszírozott hallgatói keretszámból melyik iskola mekkora kapacitáshoz jut. Magyar Bálint azoknak ígért több államilag támogatott hallgatót, ahol vállalták a magánbefektetők pénzéből finanszírozott, az iskolákat évtizedekre eladósító beruházásokat, így egyértelmű a kormány felelőssége az iskolák csőd közeli helyzetbe kerülésében. Árva László szerint a fő bajt nem azt jelenti, hogy milyen az adósság és a vagyon aránya, hanem az, hogy az iskolában van-e elég hallgató. Mivel a kedvezőtlen demográfiai adatok miatt egyre kevesebb a fiatal, az iskolák csak egymástól tudják elszipkázni a hallgatókat, amely első körben a kisebb egyetemek csődjéhez vezet, később azonban a nagyok is komoly bajba kerülhetnek. A professzor leszögezte: életveszélyesek azok a politikusok és szakemberek által hangoztatott elméletek, amelyek szerint be kell zárni azokat az iskolákat, ahol kevés a hallgató. Ez a magatartás több város gazdaságát romba döntheti, hiszen a vidéki egyetemvárosok jórészt az egyetemistákból élnek.
Ezt a szemléletet képviseli Polónyi István, a Debreceni Egyetem közgazdaság-tudományi karának egyetemi tanára, aki a Népszabadságnak azt mondta: veszélyes játék ide hívni a sok külföldi hallgatót, mert az könnyen a minőség rovására mehet. Az elit inkább Amerika vagy Nyugat-Európa egyetemeire járatja gyermekeit. A keletiek számára már vonzóbbak a magyar egyetemek, ám itt komoly nyelvi nehézségek adódnak. Az egyik potenciális küldő ország, Kína diákjai számára például a latin írásjelek is gondot okoznak. Polónyi szerint nonszensz az az elképzelés, hogy ami nem kell a magyar hallgatónak – nevezetesen a vidéki főiskola –, majd jó lesz a kínainak vagy az indiainak. Szerinte azokat a felsőoktatási intézményeket, ahová nem mennek a magyar hallgatók, be kell zárni, nem pedig állami pénzből megpróbálni arra ösztönözni a külföldieket, hogy ezeket válasszák. Megjegyezte: külföldről egyébként is legfeljebb Budapest látszik, Debrecent vagy Szegedet is nehéz elfogadtatni, nemhogy egy még kisebb vidéki várost.
Árva László szerint ezzel szemben a hazai felsőoktatást – és a vidéki városok gazdaságát – csak a fizetős külföldi hallgatók idevonzásával lehet megmenteni, ellentétes esetben néhány éven belül a PPP-s hitelek bedőléséhez, az oktatók tömeges elbocsátásához, a kisebb főiskolák csődjéhez és vidéki egyetemvárosok gazdasági katasztrófájához vezethet a felsőoktatásba felvételizők számának jelentős csökkenése. A közgazdászprofesszor rámutat: az állam az utóbbi évek keresletcsökkenését az ingyenesen tanuló hallgatók arányának növelésével próbálta kezelni, ám ez hosszú távon nem fenntartható megoldás. Az elsőként lapunk által publikált Gyorsítósáv című tanulmány leszögezi: a keleti vidéki városok nagy részében (elsősorban Szeged, Miskolc, Nyíregyháza, Eger, Szolnok) a gazdaság egyik legfontosabb motorja az ott tanuló hallgatók által elköltött pénz, így az ottani felsőoktatási intézmények pozícióromlása, illetve bezárása alapvetően rendítheti meg e városok helyzetét, gazdasági katasztrófát előidézve. Jelenleg 15 ezer külföldi hallgató tanul hazánkban, ami messze nem éri el az adottságaink által kínált lehetőséget, ezért ezt a számot három-öt éven belül meg lehetne duplázni. A professzor szerint a külföldi hallgatói létszám emeléséhez nem a pénz hiányzik, hanem a kormányzati cselekvési szándék, hiszen a Társadalmi infrastruktúra operatív programban 578 milliárd forint áll kihasználatlanul felsőoktatási célokra. A nemzetközi versenyképességhez elengedhetetlen az oktatás színvonalának fejlesztése, vagyis szükség van elektronikus formában is feldolgozott, idegen nyelvű tananyagok biztosítására, idegen nyelvet jól beszélő oktatói gárdára, és színvonalas kollégiumi vagy albérleti lakhatási lehetőségre. Emellett országos szinten egyszerűsíteni kell az oktatás céljából beutazó külföldiek tartózkodási engedélyének megszerzését, és el kell hárítani a külföldi hallgatók számának növelését gátló jogszabályokat. A tanulmány szerint tíz új külföldi hallgatóval két munkahely jön létre, vagyis a húszezer fiatal behozatala négyezer új egyetemi oktatói státust jelent. Felmérések szerint egy külföldi hallgató átlagosan havonta 140-200 ezer forintot költ el Magyarországon, ami további munkahelyeket teremt. Ha a külföldi hallgatók létszáma eléri a 30-35 ezret, akkor a befogadó városokban általuk évente elköltött pénz meghaladhatja a 38-40 milliárd forintot. Ha azonban nem jönnek, a vidéki városokban ezrek veszíthetik el munkahelyeiket, hiszen ezeken a településeken a vendéglátás és a kereskedelem is jórészt a diákokból él.
origo.hu
Sasvári Sándor megrázó vallomása: így tették tönkre a családját
