A korábban Bajnai Gordon által a közszférában meghirdetett takarékossági programból tehát a szokásos szocialista megoldás lett: az adott juttatás többszöröse annak, amihez a versenyszférában dolgozó átlag magyar munkavállaló 2009-ben hozzájuthatott.
A köztisztviselők kafetériajuttatásának részletes szabályait rögzítő kormányrendelet szerint a minisztériumoknak legkésőbb január 5-ig kellett meghatározniuk, hogy 2010-ben milyen értékű béren kívüli javadalmazásban részesülhet egy közalkalmazott. Ennek a törvényi kötelezettségnek azonban nem minden tárca felelt meg a fenti határidőig, ám lapunk ennek ellenére szerezte meg az összes minisztérium adatát. Azok közül, akik eddig sem titkolták ezeket, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) volt a leggyorsabb. A Molnár Csaba által kiadott utasítás szerint a MeH köztisztviselői fejenként 750 ezer forint értékű kafetériajuttatást kapnak az idén – írta korábban az egyik internetes lap a Magyar Közlöny mellékletében megjelent utasításra hivatkozva. A Kormányszóvivői Iroda szerint azonban még ezzel a kiemelkedően magas kafetériakerettel sem tudják kompenzálni a 13. havi illetmény megszüntetését és a közszolgák jövedelemcsökkenését.
*
Pedig még emlékezhetünk arra, hogy Bajnai Gordon – a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium vezetőjeként – már 2008-ban elkezdte a „kárpótlást”. A jelenlegi kormányfő akkori beosztottjainak három alkalommal, összesen fejenként legkevesebb 200 ezer forint értékű étkezési jegyet és ajándékutalványt adott. Bajnai egyéni akciója akkor több mint 107 millió forintjába került a takarékossági programot hirdető államigazgatásnak.
Természetesen szerettünk volna teljes képet adni a minisztériumok 2010-es terveiről, ezért minden tárcát megkerestünk kérdéseinkkel. Ezekre egyedül a Külügyminisztérium nem reagált az elmúlt napokban, de a tárca adatához nem hivatalos forrásból így is hozzájutottunk. Az éllovas szerepét a korábban a Bajnai Gordon vezette gazdasági minisztérium foglalja el: az itt dolgozó köztisztviselők 875 ezer forinthoz juthatnak 2010-ben. Ez havonta csaknem 73 ezer forint béren kívüli juttatást jelent, ami több mint négyszerese annak, amit egy átlagos magyar munkavállaló tehetett zsebre 2009-ben. A második helyen – ettől alig lemaradva – a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium, illetve a Külügyminisztérium dolgozói állnak. Míg a képzeletbeli dobogó harmadik fokán a még mindig elképesztőnek nevezhető 750 ezres kerettel a Szociális és Munkaügyi Minisztérium és az Önkormányzati Minisztérium közösen található.
A 600 ezres határ fölé kerültek a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztériumban dolgozó közszolgák, míg ez alá a Pénzügyminisztérium, az Egészségügyi Minisztérium és az Oktatási és Kulturális Minisztérium dolgozói. (Utóbbiak 250 ezer és 800 ezer forint közötti keretösszeg között választhatnak – a szerk.) A lista vége felé találhatjuk az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumot, illetve a környezetvédelmi és vízügyi tárcát, de a „legszerényebb” juttatást mégis a honvédelmi tárca adja a dolgozóinak – három kategória átlaga alapján – 382 ezer forintot évente. A lapunk által megszerzett teljes lista alapján elmondható, hogy egy minisztériumi köztisztviselő az idén átlagosan 638 ezer forint értékű juttatásban részesül, miközben 2009-ben Magyarországon a versenyszférában dolgozó munkavállalók kafetériakerete mindössze 200 ezer forint volt. Ennek ellenére a Magyar Nemzetnek küldött minisztériumi válaszok majd mindegyike kiemeli, hogy az általuk adott juttatások mértéke megfelel a törvényi előírásoknak, amely szerint 193 250 és 966 250 forint közé „kell hogy essen” a béren kívüli juttatás összege.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
