A bionikus, azaz az élő szervezet működését utánzó implantátumok dinamikus fejlődéséről számolt be az amerikai National Geographic magazin. A tudományos lap – mások mellett – a hetvenes éveiben járó Jo Anne Lewis esetét említi, az asszonyon nemrég sikeres műtétet hajtottak végre, amelynek révén egy apró csipet ültettek az asszony szemébe. A tudósok az eredményeken felbuzdulva máris áttörésről beszélnek az új típusú implantátumok felhasználásának területén. Úgy vélik, egyre közelebb kerülünk a bionikus szemgolyó megalkotásához is.
A hetvenes évei végén járó Jo Anne Lewis 1949-ben a retina pigmentosa nevezetű, viszonylag ritka, örökletes betegség következtében vesztette el látását. Ez a kór a fényérzékelő sejtek (fotoreceptorok, ezek közül is az úgynevezett pálcikák) romlását idézi elő, ami a beteg vakságához vezet. Mark Humayun, a Dél-karolinai Egyetem professzora a Lewison alkalmazott eljárásról szólva elmondta: a műtétnél beültetett csip kiváltja a károsodott sejteket. Az apró készülék felfogja, majd feldolgozza a külvilágból érkező információkat, és hatvan elektródáján át továbbítja a látóidegek felé. Humayun szerint az elsődleges cél az elektródák számának növelése, mivel minél több van belőlük, annál gyorsabb az adatátvitel, s tovább tisztítja az agy által kialakított képet. Jo Anne Lewis bionikus szemével még csak fényeket, foltokat, alakokat képes felfogni, ám kutatók már a tökéletes látást biztosító műszemen is dolgoznak. A jövő üvegszemei parányi kamerákat tartalmaznak majd. Ezek közvetlen összeköttetésben lesznek egy-egy mikroprocesszorral, amelyek feldolgozzák és az elektródák felé továbbítják a rögzített képeket. A szem mozgatásáért és energiaellátásáért egy bőr alá rejtett berendezés felel majd. A parányi iPOD-ra emlékeztető készülék a nanotechnológiával előállított napelemek segítségével lendülne működésbe, sötétben pedig a testből nyerné ki a szükséges erőforrást. A sci-fibe illő tervek a kutatók szerint az évtized végére valósággá válnak.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
