Tavaly több mint hét százalékát számolták fel fizetésképtelenség miatt a turisztikai és vendéglátó-ipari vállalkozásoknak. A magyar szállásadó és vendéglősök immár előkelő, ötödik helyre léptek elő a csőd által veszélyeztetett ágazatok listáján. A Coface legújabb elemzése szerint 2008-hoz képest tavaly több mint ötven százalékkal ugrott meg a felszámolási eljárások száma e területen, azonban szakértők szerint mára a belső fogyasztás drasztikus visszaesése miatt gyakorlatilag egyetlen étterem sincs biztonságban.
– A vendéglátóipar speciális adottságait kevesen ismerik a kormány tagjai közül – mondta lapunknak a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke. Háber Tamás kifejtette: ennek is köszönhető, hogy az egy éve zajló válságkezelő program fokozott mértékben sújtja az éttermeket. Tetézi ezt, hogy az ötvenezernél is több vendéglátó vállalkozásnak a kormányban már több mint hét éve nincs közvetlen szakmai irányítása, s még azt sem tudni pontosan, a gyakorlatban melyik minisztérium irányítása alá tartozik a turizmus mostohagyerekeként kezelt terület.
A vendéglősök szerint az eddigi válságkezelő intézkedések a fogyasztási piac szűkülése miatt mára rendkívül nehéz helyzetbe hozták a nemzetgazdaságot, így például a forgalmi adó emelése is térdre kényszerítette a magyar cégeket. Míg ugyanis az ételforgalom áfakulcsa 2002-ben még csak 12 százalékos volt, az áfa a nagy központi bevétel reményében mára 25 százalékra nőtt. Ez a lépés jelentősen rontotta a cégek nemzetközi versenyképességét, miközben nagy kárt okozott a gyermekélelmezésben, a munkahelyi vendéglátásban és a cukrászatban is. – A nemzetközi gyakorlat azt támasztja alá, hogy a magas élőmunka-igényű szakmákban, mint amilyen a vendéglátás is, a vállalkozások fennmaradása érdekében az alacsony forgalmi adókulcs alkalmazása indokolt. Nem véletlen, hogy rajtunk kívül az unió valamennyi tagállama ezt az elvet vallja – mondta Háber Tamás.
A szakember úgy látja, súlyos csapást mér az országos átlag szerint tavaly is a forgalom 30 százalékos visszaesését elszenvedő éttermekre az is, hogy megszüntették az étkezési utalvány és az üdülési csekk adómentességét. Mindkét készpénz-helyettesítő eszköznek jelentős szerepe volt eddig a vendéglősök bevételében, ráadásul hozzájárult a gyakorta feketézéssel vádolt vendéglátás fehéredéséhez is. – A vidéki vállalkozások jelentős részének pénzügyi helyzete mostanra bizonytalanná vált, habár a külföldi turisták elmaradását leginkább a fővárosi éttermek szenvedik meg – jegyezte meg Háber Tamás, hozzátéve: a statisztikák szerint a hazai lakosság vendéglőbe járási szokásai nemzetközi szinten is rendkívül szerények, miközben jelentősen visszaesett a céges rendezvények száma.
Az árakat már nincs kinek emelni, ezért a szakember szerint a még talpon lévő vendéglősök többsége kénytelen utcára tenni tapasztalt embereit, ha pedig „fázik” a leépítéstől, akkor a fekete- vagy szürkegazdaságban folytatja tevékenységét. – Bár a vendéglátók számára a munkáltatói járulék csökkentése fontos lépésnek számít, de sem ez, sem pedig a munkaerő megtartására kiírt pályázatok nem jelentenek érdemi segítséget a kisvállalkozásoknak – szögezte le az ipartestület elnöke.
origo.hu
Újabb osztrák útzár lehetetleníti el a magyar ingázókat
