Egymillióhoz közelít a rossz adósok száma

Tovább dagad a BAR-lista, immár nyolcszázezer közelében van a bajba jutott adósok száma. A bedőlt hiteleké a cégek kölcsöneivel együtt meghaladja a 2,8 milliót. Szakértők szerint az adósokat védő banki magatartási kódex csak részben oldja meg a problémákat.

Több mint 170 ezerrel nőtt a késve fizető adósok száma az elmúlt évben. A Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR), ismertebb nevén a BAR-lista adatai szerint december végén 788 880 olyan magánszemély volt, aki legalább kilencven napja tartozott a minimálbérnél nagyobb összeggel. A késve törlesztett hitelek száma december végén egymillió-négyszázezer körül járt, ebből 354 ezret már rendeztek az adósok, ám több mint egymilliót még mindig nem sikerült törleszteni. Tavaly januárban még kevesebb mint hétszázezer volt a fennálló tartozások száma, míg lezárt mulasztásból 332 ezret tartottak nyilván. Két éve még az ötszázezret sem érte el a BAR-listások száma.
*
A helyzet a cégek esetében sem túl fényes. Igaz, hogy év eleje óta
179 805-ről 178 739-re csökkent a hitelét törleszteni képtelen vállalkozások száma, ám csak november és december között több mint 2500 cég került fel a listára. Júliust követően ugyan javulni látszott a helyzet, de ez az állapot csak novemberig állt fenn, a hitelüket nem törlesztő cégek száma december végén ismét a nyári szintre emelkedett. Azonban hiába vannak kevesebben a bajba jutott vállalkozások, mint a magánszemélyek, a bedőlt hitelek száma mindkét csoportnál közel azonos, 1,4 millió. Ez azt jelenti, hogy egy személyre 1,7 rossz hitel, míg egy cégre 7,8 bedőlt kölcsön jut.
A kormány többek között a január elején életbe lépett banki magatartási kódex segítségével nyújtana gyógyírt az adósok bajaira, ám szakértők szerint az új szabályozásnak nagy hiányosságai vannak. Róna Péter közgazdász egyenesen szemfényvesztésnek nevezte az új szabályrendszert. A kódex, amely többek között az indokolatlan kamatemeléseket és a törlesztőrészletek önkényes drágítását lenne hivatott megakadályozni, a szakember szerint rengeteg olyan kiskaput tartalmaz, amelyet kihasználva a bankok továbbra is kényük-kedvük szerint határozhatják meg a havi befizetnivalót.
Mint arról lapunkban már olvashattak, a bankok eddig a legelképesztőbb indokokra hivatkozva is megnövelhették az ügyfeleik vállára nehezedő terheket. Az adósoknak kellett megfizetni a postaköltségek drágulását, a bérleti díjak megemelkedését, de még a banki alkalmazottak fizetésének növekedését is. A magatartási kódex azonban tételesen felsorolja, hogy mely okok vezethetnek a törlesztőrészletek emelkedéséhez. Többek között Magyarország hitelbesorolása, az országkockázati felár változása, a jegybanki alapkamat vagy a bankközi pénzpiaci kamatlábak és hitelkamatok módosulása miatt változhatnak a kölcsönök kamatai. Ráadásul a hitel futamideje alatt az ügyfél helyzete is megváltozhat, így a munkahely elvesztése, a fizetés lecsökkenése vagy az ingatlan értékének az esése miatt is módosulhat az adós kockázati besorolása. A kódex szerint a bank akkor változtathatja meg az ügyfél kockázati megítélését, ha a fedezetnek tekintett ingatlan értéke legalább tíz százalékkal megváltozik. A problémát az jelenti, hogy egy lakás értéke igen képlékeny lehet, attól függően, hogy melyik értékbecslő határozza meg azt.
Róna Péter úgy látja, hogy ezek a megkötések kijátszhatók, a pénzintézetek akkor is emelhetik szolgáltatásaik árát, ha a forrásköltségeik nem emelkedtek meg, így tovább növelhetik a profitjukat. – Az egész világon az a szabály érvényes, hogy csak akkor emelhetik meg a kamataikat a bankok, ha a forrásaik is drágábbak lettek, nálunk azonban nem ez a helyzet – közölte a közgazdász. A kódex készítői a hitelezés átláthatóságát is javítani akarták az új szabályokkal, de ezt a célt sem sikerült maradéktalanul teljesíteniük. – A kamatok kiszámítása továbbra is a bank titka maradhat, vagyis szó sincs átláthatóságról – közölte Róna Péter.
Barabás Gyula, a Magyar Hitelszövetség elnöke úgy látja, hogy az emelést lehetővé tevő feltételek összességét kell vizsgálni, hiszen előfordulhat, hogy míg az egyik változás megemeli a bank költségeit, egy másik csökkenti azokat. – Egyetlen tényező alapján nem lehet dönteni a kamatemelés jogosságáról – közölte a szakember. Hozzátette: a pénzügyi felügyelet feladata lesz majd, hogy a drágítások értékelése során tartalommal töltse meg a jogszabályt. Az elnök szerint a kormány feladata lenne, hogy tárgyaljon a bankokkal a kamatcsökkentésekről – állítja Barabás Gyula.
Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének szóvivője lapunknak elmondta: a kamatemelések ezentúl csak abban az esetben lehetségesek, ha teljesülnek a magatartási kódexben foglalt feltételek. Márpedig ezek a feltételek objektív mutatószámokhoz vannak kötve. Ameny-nyiben az ügyfelek úgy érzik, indokolatlanul és a banki szabályzatok, jogszabályok megsértésével szökött magasra a hitelük kamata, a felügyelethez fordulhatnak, amelynek munkatársai ellenőrzik, hogy valóban a szabályok szerint történt-e a drágítás. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a fent említett feltételek csak a kamatokra vonatkoznak, a díjakat és a költségeket csupán egyetlen változó szabályozza: ezeket legfeljebb a Központi Statisztikai Hivatal által közölt infláció mértékével növelhetik a bankok.
A szóvivő hangsúlyozta: az ügyfeleknek ezentúl a drágulásról szóló levél kézhezvételétől számítva hatvan napjuk lesz arra, hogy eldöntsék, elfogadják-e a változásokat vagy ingyenesen előtörlesztik a hitelüket, esetleg másik bankot választanak.