Újabb expedíció indul a Stonehenge-hez, ezúttal azért, hogy a régészek kiderítsék, mit ettek azok az emberek, akik több mint négyezer évvel ezelőtt létrehozták a máig megfejtetlen rendeltetésű kőépítményt a mai Anglia déli felében.
A Culture 24 értesülése szerint a Sheffieldi Egyetem által létrehozott Stonehenge Riverside Project nevű vállalkozás részeként Mike Parker Pearson régészprofesszor és társai ezúttal a területen lévő szerves anyagok vizsgálatára koncentrálnak. Vizsgálataikat az Arts and Humanities Research Council kutatási szervezet 800 ezer fonttal (244 millió forint) támogatja. Egyelőre nem tudják a szakemberek, milyen célból emelték a Stonehenge-et az ősi építőmesterek. A 2-7 méter magas, 20-30 tonnás, durván faragott kőoszlopok jelölhették ősi királyi dinasztiák temetkezési helyét, az építmény lehetett csillagászati rendeltetésű, így például a napéjegyenlőség vagy a téli napforduló idején bírhatott különleges jelentőséggel, esetleg gyógyászati vagy kultikus szerepe is lehetett. Bárhogy is volt, messze földről zarándokoltak oda az emberek, akik egy-egy ilyen útra állatokat is vittek magukkal. A Stonehenge Riverside Project részeként a Sheffieldi Egyetem kutatói a Stonehenge tágabb körzetében végeznek ásatásokat 2003 óta. Köztük van Durrington Walls mintegy 450 méter átmérőjű földsánca is, ezen belül három körkörös gerendaépítmény állt. Mike Parker Pearsonék a kapott összegből az itt talált anyagot dolgozzák fel. A kutatók a szerves maradványokat, például marhaállkapcsokat, egyéb állati csontokat stroncium- és kénizotóp-elemzésnek vetik alá, így az is kiderülhet, hogy a jószágokat honnan vitték magukkal a stonehenge-i zarándoklatokhoz. Ezzel a térségben ötezer évvel ezelőtt élők táplálkozási szokásain túl a vándorlási útvonalaikra is fény derülhet.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
