Az alapítvány elnöke, Bouquet László és építésze, Korompay Katalin szakértők bevonásával ismertette a hibákat, amelyekért véleményük szerint azok felelősek, akik a kivitelezést a lehető legolcsóbban akarták végrehajtani. Elhangzott az is, hogy mielőbb szeretnék megszerezni a rakpart számára a műemléki védettséget, megakadályozandó a további problémákat. Arra is figyelmeztettek, hogy amennyiben a kőfal nem az UNESCO előírásainak megfelelően készül el, illetve jelenlegi formájában fennmarad, az veszélyezteti az Európai Unió anyagi támogatását. Mezős Tamás, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke közölte, hogy a sajtótájékoztató előtt személyesen is megtekintette a falat, és egyetért azzal, hogy a hibákat ki kell javítani, de véleménye szerint a projektre szánt hátralévő idő elég is lesz ennek orvoslására.
Szilasi Miklós, a beruházást előkészítő kft. projektigazgató-helyettese – aki egyébként késve érkezett a sajtótájékoztatóra – elismerte a hibákat, és az állította, el fogják végezni a szükséges javításokat. A kérdés csupán az, hogy teljes egészében vissza kell-e bontani a falat, vagy elég azt kijavítani? Az előbbi a becslés szerint másfél-kétmilliárd forintba kerülne. Elégtelen kivitelezés esetén viszont elmaradhat az uniós támogatás húsz százaléka, azaz ötvenhatmillió euró.
A vitában érintettek között elmérgesedett helyzet mindkét fél szerint a nem megfelelő kommunikációra, illetve annak hiányára vezethető vissza. Történelmi tény, hogy a rakpart 135 évet élt meg abban a formában, s az eltelt idő alatt kifogástalanul eleget tett funkciójának, építészettörténeti egyediségéről nem is szólva. Ahogy Korompay Katalin fogalmazott, a főváros érdeke, hogy ismét időtálló munka szülessen.

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség