Mindig is volt korrupció, csalás a közéletben – hallom azoktól az ismerőseimtől, akik egyébként teljes közönnyel viseltetnek mindennemű politika iránt. Valóban, de hát mi most élünk, és a sok megszorítás, gond után szeretnénk végre odajutni, hogy hazánkban nyugodt, emberhez méltó módon élhessünk, becsületes, haza- és emberszerető politikusok irányítása alatt.
Majdnem minden napra esik a legfelsőbb köreinkben egy sikkasztás, csalás, hivatallal való visszaélés, pénzek kimenekítése az országból, igaztalan végkielégítések százmilliókra rúgó felvétele. Milyen országban élünk? Milyen lelkülete lehet ezeknek az embereknek, akik a pénzeket lelkiismeret-furdalás nélkül felveszik – mindehhez találva megfelelő törvényi paragrafusokat –, aztán eltüntetik, s ezek után sürgősen elfoglalnának egy másik, még zsírosabban fizető állást? Ők aztán valószínűleg nem gondolnak a többi, csaknem tízmillió emberre, akiknek nagy része gondok között, szorongva várja a hónap végét, valószínűleg nem járnak olcsó piacra, s nem látják, hogy az öreg nyugdíjasok vagy esetleg a sokgyermekes családanyák milyen gonddal kotorásszák a pénztárcájukat, hogy elég lesz-e a náluk levő összeg a napi bevásárlásra. S hol vannak még a rezsiköltségek és egyéb, állandóan dráguló kiadások?
Ilyen rossz légkörben legalább elvárnám, hogy aki sikkasztás, csalás vagy egyéb bűncselekményekbe keveredett, s már a börtönben ül, vagy szabadlábon várja az ellene indítandó eljárást, a folyamatban lévő perekben a kihallgatások során némi bűnbánatot mutasson, s esetlegesen bocsánatot kérjen az általuk kifosztottaktól. Vonatkozik ez a Tocsik Mártákra, a Kulcsár Attilákra, a Hunvald Györgyökre, a Zuschlag Jánosokra, a BKV-t módszeresen meglopókra, és folytathatnám a sort…
Remélem, a bűnöket elkövetők megkapják méltó büntetésüket.
Simon Istvánné, Budapest
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
